- Műfaj: Western, kaland, vígjáték
- Rendező: Gore Verbinski
- Forgatókönyv: Justin Haythe, Ted Elliot, Terry Rossio
- Szereplők: Johnny Depp, Armie Hammer, William Fichtner
Imádom Gore Verbinski munkáit! Mert laza, könnyed és veszett szórakoztatóak egytől egyig! Szerettem A mexikóit, az Egértanyát. A Karib-tenger kalózai első három részét (a negyediket már nem ő rendezte) és a Rango-t meg, egyenesen imádom! Egy filmje nem jött be, A kör feldolgozása. Veszettül untam azt a filmet! Most újra összeállt Johnny Depp-el, és a Karib-tenger filmekhez hasonló alkotással rukkoltak elő. A filmről érdemes tudni, hogy iszonyatosan sok pénzbe került. Valahol 250 millió dollár fölött, jött ki a végösszeg. A díszleteket vihar rombolta le, a mozdonyokat felépítették és nem meglévőket alakítottak át, elcsúsztak a forgatási idővel. Volt itt baj bizony és bukott is a film a kasszáknál is nézőknél is. Én viszont imádtam!
1933-ba egy kisfiú meglátogat egy vadnyugati vidámparkot, ahol találkozik egy idős indiánnal, Tonto-val. A furcsa férfi elkezd mesélni, egy hajmeresztő történetet, a magányos lovasról, és közös, meglehetősen hihetetlen kalandjukról. Amiben egy John Reid nevű ranger-ből, egy halhatatlan legenda lesz. Aki szembe száll egy kegyetlen, mindenre elszánt bandával, kik egy nagyszabású terv résztvevői!
Amit érdemes tudni a The Lone Ranger-ről, hogy ez egy 1949 és 1957 között sugárzott TV sorozat feldolgozása, ami kapott két filmes folytatást is, illetve 2003-ban, volt egy TV filmes újrázása is. Őszintén szólva, én ezekről az alkotásokról korábban még csak nem is hallottam, csak akkor, amikor erről a produkcióról kezdtek szivárogni az információk. Az alapfelállás ugyanaz, egy ranger társait megölik, ő maga is súlyosan megsebesül, de megmenti egy indián és együtt elmennek bosszút állni. Igen, ez egy remake, de engem ez nem tud érdekelni. Nem fogok egy filmre csak azért köpködni, mert feldolgozás. Megadom az esélyt minden filmnek és itt is nagyon jól tettem!
Maga a történet eléggé sablonos (nem is amiatt tetszett) és előre látható mederben halad. Megismerkedés, első bevetések, karakterek összecsiszolódása egy kis film végi csavar, amire mondjuk, én nem számítottam és így tovább. Ennek ellenére, a film nem unalmas! Ami nem kis szó, pedig A magányos lovas, majdnem két és fél óra hosszú! A cselekmény csak nagyon ritkán lassul le, szinte megállás nélkül pörög a film, mindig történik valami. Végig le tudott kötni! Mostanában azt veszem észre, hogy egyre több film, fölöslegesen hosszú. Még egy sablon, romantikus komédiát is képesek két órán át húzni. Egyszerűen eltűntek a 80-90 perces filmek. Itt viszont egyáltalán nem zavart a hosszú játékidő! Mert jó volt a film ritmusa, mindig történt valami, meg voltam döbbenve, amikor láttam, hogy már hetven perc elment a moziból. Olyan volt, mintha csak fél órája néztem volna.
A film vizualitása elképesztően erős! A színvilág csodálatos, öröm a szemnek! A valós helyszínek, sivatagok, kanyonok meseszépek, az ember legszívesebben azonnal fölkerekedne és megnézné őket maga is! A jelmezek, sminkek fantasztikusak - Tonto külseje telitalálat -, korhűek, akárcsak a díszletek. Minden kézzelfoghatónak tűnik és valódinak. A házak, a fegyverek, a mozdonyok! Az egész design csillagos ötös! A CGI valami eszetlen jól nézett ki! Látszik, a beleölt munka és pénz. A fényképezés is nagyon jó. Még azok is, akiknek nem tetszett a film, ezt el kell ismerniük. Meseszép, ahogy kinéz ez a film.
A zenéről csak két szóban tudok beszélni: Hans Zimmer!
Na jó, mégsem. Ez az ember, már húsz éve a szakmában van. Filmekhez, sorozatokhoz, dokumentumfilmekhez, játékokhoz, animációs filmekhez is írt már zenét és nem emlékszem, hogy valaha is mellényúlt volna! Vérprofi a fickó és idén, kettő remek filmzenei albumot hallottam tőle (ez és Az acélember). A film zenéje fülbemászó és nagyon passzol a vizualitáshoz, tökéletesen kiegészíti azt és eggyé válik vele. Gyakorlatilag belesimul a filmbe, rengeteget ad a film hangulatához pusztán az audio rész!
A film akció jelenetei lélegzetelállítóak! Nagyon jó a koreográfia, jól van megrendezve és fölvéve és teljesen őrült! Itt érhető tetten, a Karib-tenger kalózai párhuzam. Ugyanúgy, mint ott, teljesen elszállt eszetlenségeket vág a képünkbe a film, ami miatt lehet, hogy sokaknak túlságosan rajzfilmszerű és komolyan vehetetlen. Igen, így van. Ez is volt a cél, bármilyen hihetetlen. Bár megértem, hogy sokaknak a gyomra ezt nem tudja bevenni. Nekem nagyon tetszettek, a film akció jelenetei. Mert igényesen össze voltak rakva és egyszerűen jó volt nézni, azt a sok, a világtól teljesen elrugaszkodó jelenetet. A vonatos üldözések és minden egyéb teljességgel kivitelezhetetlenek, de tényleg ez adja az egésznek a sava borsát! Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy bár egy Disney termékkel van dolgunk, a filmben van jó pár véres rész. Úgyhogy nagyon kicsiknek, nem igazán ajánlott. A film főgonsza például, egy kannibál hajlamokkal rendelkező figura.
A filmben egyébként igazi sztárparádé van. A főgonoszt William Fichtner alakítja és baromi jól áll neki a kannibál, elvetemült cowboy szerepe. Nem egy díjnyertes alakítás, de teljesen korrekt. Jó kis színész ő, sokkal több figyelmet érdemelne. Helena Bonham Carter-t imádom, de sajnos csak egy nyúlfarknyi szerep jutott neki. Ha tíz percet szerepel a filmben, lehet sokat mondok. Armie Hammer igazából mostanában kezd ismertté válni. Még csak pár fontosabb filmje volt (A közösségi háló és a J. Edgar például), de eddig nem volt gond a teljesítményével és itt sem volt probléma. Magabiztosan és ügyesen kelti életre a figuráját. Akinek a jellemfejlődése előre látható, mégis működik! Kissé esetlen a figurája eleinte, de a végére, naná, hogy belerázódik. Mégis csak hőssé kell válnia valahogy.
Aztán van itt egy ilyen ember, hogy Johnny Depp. Nekem az egyik kedvenc színészem, de 2010 óta, egyszerűen nem volt egy értelmes, nemhogy szerepe, de még filmje sem! A Rango-t kivéve. Csalódás volt az Alice, Az utazó bár nem volt rossz, de igazából semmi emlékezeteset nem tudott nyújtani sem ő, sem a film. A Karib-tenger 4-en zokogtam annyira pocsék volt - még Depp is - és a Rumnapló sem hozta azt, amit elvártam tőle. Az Éjsötét árnyékról pedig a mai napig nem tudom, hogy vajon kinek készült. Most viszont megemberelte magát, és megint egy emlékezetes alakítást nyújt! Sokan felhozták kritikaként, hogy Tonto igazából Sparrow kapitány, csak indián kivitelben. Én ezzel nem értek egyet! Oké, stikkes mindkét karakter és ki vannak festve, de itt meg is szűnik minden párhuzam. Sparrow sokkal árnyaltabb, szemetebb karakter volt, Tonto egyáltalán nem ilyen! A saját népe hitvilágát, túlságosan komolyan vevő figura. Sokkal visszafogottabb a karakter is és Depp játéka is. Sokkal kevesebbet beszél, bár akkor indián "akcentussal" és furcsa fogalmazással: "Ló lenni furcsa." Imádtam amit csinál, és a figura is szimpatikus volt!
Arról nem is beszélve, hogy a Hammer-Depp páros sokkal jobban működik, mint a Bloom-Depp duó. Mondjuk bamba Bloom-ot nem is nehéz lejátszani. A film humorának nagy részéért, az ő párosuk felel. Nagyon jók a párbeszédeik, az egymásra való reflektálás. Hiszen két, teljesen eltérő figuráról van szó. Talán pont ezért működik annyira. A vicc faktor egyébként nagyon fontos része a filmnek, ugyanúgy, mint a Karib filmekben. Aki vevő volt az ottani humorra, az igazából itt sem lőhet nagyon mellé. Hasonlóra kell számítani. A filmben sajnos van, egy teljesen fölösleges szerelmi szál is. Szerencsére nincs olyan központi szerepe, mint a Karib trilógiában. Úgyhogy Verbinski, egészen biztosan meghallotta a sirámokat, de ennyi erővel akár ki is hagyhatta volna az egészet a francba!
Van még egy egészen érdekes része a filmnek, amit néhány ember fölöslegesnek gondol és gondolhat. Az pedig a mesélős kerettörténet. Szerintem viszont nagyon fontos részét képezi a filmnek és akár magyarázatot is adhat, a film furcsaságaira. Ugye egy idős bácsi meséli a történetet. Tapasztalataim szerint, mikor egy öregember kezd el sztorizni a régi időkről, hajlamos elképesztő túlzásokba esni és az idő, úgymond megszépíti az emlékeket. Szerintem ennél a filmnél is erről volt szó. Tonto ugyanúgy kiszínezi a történetet, mint a Tim Burton-ös Nagy hal című filmben, Edward Bloom, csak éppen itt nem hozzák ezt annyira előtérbe. Illetve egy kisgyereknek meséli, akik szintén szeretnek túlzásokba esni, ha a képzelőerejükről van szó! Persze néha már ő is közbe szól, hogy ezt azért már ő sem hiszi el, de aztán tovább hallgatja a történetet, mert élvezi azt. Ez a bekezdés viszont nagyon szubjektív. Lehet, csak én látom ezt bele, de én úgy érzem, hogy itt is ez a helyzet.
Én veszettül jól szórakoztam ezen a filmen! Nevetségesnek találom ezt a szintű aknázást, amit a film kap. Ez egy vegytiszta szórakozás, tökéletes kikapcsolódás, egy nagyon könnyed és humoros kalandfilm. Tökéletes látvánnyal, remek zenével, egy kifogástalan főszereplő párossal és nagyon pörgős ritmussal. Sajnálom, hogy nem lesz belőle folytatás, de majd ha megjelenik dvd-n tuti szorítok neki helyet a polcomon!
