Mint a legutóbbi bejegyzésekből láthattátok, főleg Marvel párti vagyok. Ezt válalom. A filmekből is jobban bejönnek azok stílusai, ennek ellenére a DC filmek (DCEU) közül, ezidáig csak az Acélemberre mondtam azt, hogy nem tetszett. Szerettem a BVS-t, a SS-t, a WW-t is. Az Igazság Ligáját még persze nem láttam. Majd. Persze tudom, hogy vannak DC sorozatok is. Több ismerősöm is kérdezget róluk és ilyenkor szoktam húzni a számat…
Mivel egyáltalán nem nézek DC sorozatokat. Na de miért is van ez? Ezért lesz ez a bejegyzés.

Szeretném előre leszögezni és nyomatékosítani, nem utálom a DC-t! A nagy DC képregény gyűjtemény pl itt sorakozik a hátam mögött. Bár eléggé levagyok maradva velük (olvasásilag), kevésre tudnám azt mondani, hogy nem igazán tetszett. Sőt, volt olyan amit húzadozva kezdtem el és kellemes csalódásként ért, hogy mennyire baromi jó! Robin: Az Első év például, Az Acélemberből mindkettő nagyon kellemes volt, a Kripton utolsó fiáró nem is beszélve! Igen, Supi fiúval eléggé hadilábon állok. Na de ne dumáljunk tovább mellé, kezdjük el!

Szóval, az érzelmi kötődésem, gyerekkori dolgaim sokkal inkább a Marvelhez kötnek. Őket lapozgattam inkább, amikor még olvasni sem tudtam. A német RTL II-n Pókemberes rajzfilmeket néztem, meg X-ment. Úristen az X-men! Csak a főcímzenéjére gondolok és összeborzongok! Bocsi! Na szóval DC. Az a helyzet, hogy DC fronton a szuperhősök közül nagyon kevéshez van bármiféle kötődésem. Batman ok, ő még annak is jelentős, aki nem is nézi, olvassa ezeket. Superman nyilván. A legelső képregényes szuperhős. Viszont amikor elkezdünk ezen két hőstől eltávolodni én eléggé megvagyok lőve… Nem rosszak a DC hősei, nem erről van szó. Egyszerűen nem tudok mihez kezdeni velük. Sem a Zöld Íjásszal, sem Flash-sel, sem a többiekkel. Nem érdekelnek annyira, hogy hosszútávon (értsd, sorozatos formátumban) foglalkozzak velük. Ezért is szeretem a DC képregénygyűjteményt. Ott a legtöbb esetben, van egy hős, egy kerek lezárt sztorival egy kötetben. Kész! Megkapom azt a mennyiséget amit szeretnék.

[De, hogy kicsit ellensúlyozzam a dolgot, gyerekként, nagyon szerettem a Tini Titánok rajzfilmet (nem, nem a Go-t. Az egy tragédia). Így például nekem, máig ők a kedvenc DC-s csapatom és olvastam is képregényeket, amikor már felnőttek stb. Azok tetszettek is. Igen, tudom, hogy hamarosan jönni fog a Titánok sorozat is. A képek meggyőzőek, a castingtól eléggé félek. Adni fogok egy esélyt nekik.]

Igen, ez azt jelenti, ha Flash(jön), az Íjász, ne adj isten a Marsi Fejvadász kapnának egy saját kétórás filmet, habozás nélkül megnézném. Mert 2 órára érdekelnének, ezek az ismeretlen arcok is. Viszont, hogy több órát foglalkozzak velük, na az kizárt! Sem Supergirl, sem Flash, sem pedig az Íjász nem érdekel ennyire. És a CW sorozatai főleg ugye őket futtatja. Tudom, van ez a Holnap Legendái dolog is. Na ezek az arcok még inkább perifériára vannak nálam szorulva. Valahogy a DC gonosz fronton sokkal érdekesebb számomra. Sokkal frankóbb karakterekkel dolgoznak a “sötét oldalon”. Igen tudom, a Gotham sorozat. Már egy ideje szemezek vele, el is fogom egyszer kezdeni, biztos, hogy adok neki esélyt.

Ez az elsődleges problémám. Maguk a figurák nem érdekelnek annyira, hogy nézzem őket. A második golog, az elöregedett sorozatfelépítési formátum. Ez nem csak a DC sorozatainál zavar, hanem elég sok másiknál is. Kérdem én, mi az istennek kell ragaszkodni a 16-22 részes évad formulához? Minek? Egyetlen sorozatot sem láttam még, ami 22, 40-45 perces epizódokat használ egy évadban és azoknak a fele ne lenne töltelék rész, vagy időhúzás! Imádom az Odaát című sorozatot, de sokkal jobban örülnék neki, ha 22 rész helyett lenne mondjuk 13. De az a 13 rész tényleg sokkal feszesebb lenne, sokkal jobban épülnének egymásra a részek. Az Odaát is tele van, a sorozat története számára teljesen lényegtelen, idióta részekkel. Tudom, a heti-ügyes sorozatok egy konkrét műfaj és sokan szeretik. Valamiféle biztonsági érzetet ad, hogy a következő hétre is lesz valami… De ez szerintem működik kevesebb epizóddal is. Én tényleg ott tartok, hogy megnézem egy-egy sorozatnál, hogy mennyi epizód van egy évadban és ha látom, hogy 16 vagy afölött van, már bele sem kezdek. Nyilván az animációs sorozatokra (Archer, Star Wars: Lázadók, Amerikai Fater) ez nem vonatkozik, hiszen azok csak 20 percesek.

És akkor jöjjön a harmadik, egyben legnagyobb problémám. Amivel viszont biztos, hogy magamra haragítom a rajongókat, de vállalom. Szerintem az összes, CW által gyártott DC sorozatról, süt a spórolás és garasoskodás. Iszonyatosan olcsó-hatást kelt ez az egész. A legtöbb harcjelenetet ugye CGI módszerekkel kell megoldani. Máshogy nehéz lenne megmutatni valakit, aki gyorsabb a villámnál, vagy autókat hajigál. És ezek mind borzasztóan néznek ki. Annyira gagyi és nevetséges például Supergirl és Superman harca. Kiesnek egy űrhajóból, aztán be egy házba, mindent lerombolnak, igen. De retek mód néz ki! Bugyutának hat, pedig a sorozat véresen komolyan adja elő magát, amitől csak még cikibb lesz az egész. Azok az akciójelenetek működnek jól, amikben szuperképesség nélküli emberek küzdenek. Az Íjász és Deathsroke harca például egész pofás, pont emiatt. Kellett hozzá két kaszkadőr, egy normális operatőr, egy értelmes vágó, meg koreogáfus. Csók! Persze ezek még mindig sehol sincsenek, mondjuk egy Daredevil vs. Punisher bunyóhoz képest, de látszik, hogy ezek jobban mennek. Nekem szent meggyőződésem, hogy a Netflix, sokkal jobban tudja, hogy mi működhet “TV-ben” és mi nem. Ezért nem is küldi csatasorba mondjuk Hulkot, vagy Thort. Mert tudják, hogy a szerényebb költségvetésből úgysem tudnák megcsinálni rendesen. Helyette inkább a földhöz ragadtabb figurákat használják. Persze, Vasökölnek, Luke-nak és Jessica-nak vannak szuperképességeik, de messze nem olyan látványt igényelnek, mint egy Supergirl, vagy egy Flash.

Ez az olcsóság nem csak az akciójeleneteknél érhető tetten. A díszletek, a képminőség… Az egészből sugárzik a 90-es évek sorozatainak hangulata és megoldásai (egyébként ez igaz az ABC-s Marvel sorozatokra is). Ha akkor készültek volna ezek, akkor persze világmegváltó sorozatok lettek volna, de mostanra ez szerintem már nagyon kevés. Sajnos ez a gagyizás a jelmezeken is kiütközik Az összes szuperhős és szupergonosz gúnyája olyan, mintha egy közepesen béna cosplayes hozta volna őket össze, hogy abban bohóckodhasson. Tegyük már egymás mellé mondjuk Flash és Daredevil gúnyáját. Mennyivel jobb, mennyivel minőségibb hatást kelt a félelem nélküli férfi vörös jelmeze.

Ez lenne az én vallomásom. Három pontba szedtem, hogy miért nem vagyok hajlandó tölteni az időmet a DC-s sorozatokkal. Biztos, hogy valakinek a bögyébe mászok vele, míg másoknak csak annyi fog lejönni, hogy én is Marvel bérenc vagyok és ignorálja az összes DC-s dicséretet. De ez van. Én megcselekedtem, ami megakartam. Legközlebb… Remélhetőleg januárban fogok jönni poszttal. Megint a 2017-es leg-leg filmes listákkal. Addig is kellemes ünnepeket és boldog új évet!