Egy újabb, de ezúttal rövidebb Top listámat szeretném megosztani veletek. Ami ezúttal az öt kedvenc anime sorozatom. Kedvelem a japán rajzfilmeket, pontosan ugyanazért, amiért a játékaikat is. Mernek mással próbálkozni, mint az amerikaiak, vagy az európaiak, teljesen más a világszemléletük. Ettől függetlenül, nem ugrok minden egészestés anime-re, vagy sorozatra. Évente megnézek 2-3 filmet, vagy sorozatot és annyi. Jelenleg a Black Lagoon-t nyúzom, és igencsak pozitív a véleményem vele kapcsolatban. Viszont a hosszúra nyújtott anime sorozatokat, már el sem kezdem nézni. Egyszerűen azért, mert azt látom és azt hallom vissza, hogy a több száz részes anime sorozatok képtelenek tartani a színvonalukat. Látva a Dragon Ball széria minden (!) részét, csak egyetérteni tudok ezzel. Szóval senki se számítson Naruto-ra – ami szerintem borzalmas – vagy Bleach-re és hasonló förtelmesen hosszú életű sorozatokra. A rövidebb alkotásokat kedvelem. Íme a listám:

5. Death Note – A Halállista


„Akinek beírják a nevét a füzetbe, meghal.” Óriási hisztéria övezte ezt a sorozatot, ez volt az egyik oka, hogy sokáig nem is akartam elkezdeni. Taszított, hogy minden anime rajongó ajnározta, hogy mindenhol belefutottam, akkor is, ha nem akartam. Évekig toltam magam előtt a szériát, aztán úgy döntöttem belenézek egy részbe. Az egy rész megnézéséből aztán, négy lett egyhuzamban. A Death Note ugyanis, csont nélkül, az egyik legjobban megírt anime, amit valaha láttam! A történet főhőse Jagami Light egy rendkívül intelligens diák, akinek határozott elképzelései vannak a jó és a rossz fogalmáról. Egy nap talál egy füzetet, amiben részletes utasításokat talál arról, hogy annak segítségével, hogyan ölhet meg embereket, pusztán azzal, hogy leírja a nevüket. A sorozat, egy elképesztően izgalmas krimi, amiben a nyomozás és a természetfeletti szál is tökéletesen megfér egymás mellett. Fokozatosan láthatjuk, ahogy rátermett főhősünkből antihős, majd a sorozat főgonosza válik. Ilyet azelőtt és azóta sem láttam máshol.
A sorozat legnagyobb aduásza viszont a különc nyomozó L, aki mindmáig az egyik kedvenc karakterem, legyen az film, játék stb. Sajnos van egy nagy hibája a sorozatnak, ami miatt nem tudtam maximális pontot adni rá. Mégpedig az, hogy a 25. rész után is folytatták, pedig az, egy meghökkentő és tökéletes lezárás lehetett volna. Még a manga írásakor a kiadó azt mondta az írónak, Óba Cuguminak, hogy így nem zárhatja le a történetet, folytatnia kell. A tv sorozat pedig követte a manga sztoriját sajnos, és az ezután következő 10 rész teljesen kilóg és érződik rajta, hogy csak utólag lett a végére erőszakolva. Túl sok lett a fölösleges és gyökér szereplő, a sztori izzadságszagú és erőltetett. Az utolsó két rész szerencsére kihúzta a gödörből a sorozatot és egy baromi jó lezárást kapott, de lehetett volna ezt jobban is. Még anime gyűlölőknek is bőven ajánlható!



4. Hellsing Ultimate


Kissé kilóg a sorból ez a sorozat, ez ugyanis egy OVA, amit Blu-ray lemezeken jelentettek meg. Nem kiegészítő epizódok, és nem poénos hülyéskedések a TV sorozathoz, hanem egy önálló Hellsing sorozat. Tudni illik, hogy amikor a 2001-es Hellsing sorozat útjára indult, a manga még futott, ezért az anime írói úgy döntöttek, hogy másfelé viszik el a sztorit. Itt bukott el minden. A Hellsing sorozat számomra borzasztó nagy csalódás volt. Az első fele tetszett, viszont a másodiknál érezni lehetett, hogy valami nagyon nem stimmel. Nem véletlenül, ez az egész Incognito-s szál és a többi dolog, már az anime íróinak agyszüleménye volt. Az egész érdektelen lett, suta és unalmas. A lezárás pedig ötlettelen és nevetséges. Gyakorlatilag a teljes valódi sztorit kihagyták. A manga írója egyébként teljes mértékben elhatárolódott a 2001-es sorozattól. 2006-ban pedig úgy döntött a Geneon kiadó, hogy nagyobb költségvetéssel, több időt ráfordítva, de újra elkészítik a sorozatot, de már a manga sztoriját követve.
Ez lett az Ultimate, ami szinte kifogástalan! Alucard, az ősvámpír, aki Nagy-Britanniában írtja a mindenféle szörnyszülötteket, a Hellsing család utolsó leszármazottja parancsaira. A sztori nem csavaros, az egész egy fékezhetetlen és velejéig elborult akció sorozat. Rengeteg vérengzéssel, furcsa karakterekkel (halhatatlan náci sereg) és éjsötét fekete humorral. A látvány egészen elképesztő, gyönyörűek a rajzok, a mozgások. A CGI és a kézzel rajzolt részek tökéletesen kiegészítik egymást, a zene fantasztikus! 7 évig készítették a 10 részt, amiből a legrövidebb 40 perces, a befejező epizód pedig több mint egy órásra sikeredett. Igazából a fináléval nem voltam kibékülve teljesen, kicsit összecsapottnak és kidolgozatlannak éreztem. Plusz vannak ezek a poénosnak szánt, karikatúraszerű jelenetek, amik szerintem egyáltalán nem illenek a sorozathoz. Viszont minden más szuper! Igazi véres, mocskos, vicces bűnös szórakozás, a Hellsing Ultimate.



3. Attack on Titan


Listám legfrissebb résztvevője, a tavalyi év egyik legnagyobb slágere. Amitől az egész anime rajongó tábor megőrült és jelenleg 9.0/10-es értékelésen áll az IMDb-n. Ez az Attack on Titan. Ahogy elkezdtem nézni a sorozatot, eleinte nem értettem, hogy mit esznek az emberek rajta. A főszereplő srác idegesítő volt, mindenki állandó jelleggel ordítozott, sokkal többször, mint egy átlag anime-ben. Vakartam a fejem, hogy mégis ebben mi a jó, de tovább néztem és részről részre egyre jobban elsodort a sorozat. Amiben nem öncélúan ordibálnak, mint eleinte hittem. A kétségbeesést, a dühöt és a félelmet ezek a karakterek, csak így tudják kiadni magukból és feldolgozni, ebben a világban. A sorozat egy világvége utáni történetet mesél el. Ahol az emberek visszafejlődtek, szinte a középkorba. A legmodernebb fegyver, amit használni tudnak az az ágyú és néhány puska. Az emberiséget nem egy természeti katasztrófa, vagy földön kívüliek juttatták ide, hanem az óriások. Akik láthatóan mindenféle cél nélkül felfalják az embereket és minden sérülésük szinte azonnal regenerálódik. Az emberiség megmaradt része egy városba húzódott vissza, amit három fallal vettek körbe.
Három főhősünk gyerek még, amikor a legkülső, áthatolhatatlannak gondolt falat két, eddig sosem látott óriás betöri, majd egy seregnyi másik feldúlja a várost és megölnek szinte mindenkit. Eren édesanyja meghal, ezért megfogadja, hogy annyi óriást megöl élete során, amennyit csak tud, ezért jelentkezik a felderítőkhöz, akik az óriásokkal harcolnak egy speciális gép segítségével. A 3D manőverező felszereléssel, pókembeszerűen lehet lengedezni ide-oda villámgyorsan. Az anime hangulata piszkosul erős és magával ragadó. A zenéje fantasztikus, a látvány döbbenetes, az egyik legszebb anime amivel valaha találkoztam. A történet fordulatos és érzelmekkel teli a maga módján és Mikasa Ackerman az egyik, ha nem rögtön a legjobb női anime hős. Elvileg jövőre jön a második évad. Várom!



Itt az első opening is, mert szerintem marha jó lett:



2. Ghost in the Shell: Stand Alone Complex


Most fogok sok ember lelki békéjébe belelépni, én a Ghost in the Shell-t túlértékeltnek gondolom. Tény, hogy mérföldkő és sok mindent köszönhetünk neki. Játékok, regények és filmek is kevesebbek lennének, ha nem tudnának ebből az alapanyagból nyúlni. Számomra viszont túlságosan is művészieskedő volt a stílusa és mesterkélt. A főhősnő Motoko meg antipatikus. A sztoriban rejlő lehetőségeket pedig nem voltak képesek kellemesen fogyaszthatóvá tenni, sokszor kifejezetten görcsösnek éreztem az igyekezetét, hogy most bizony jól megijesszen a sötét jövőképével. Ráadásul alig 80 perc az egész és a vég is, ahová az egész kifutott, szerintem semmilyen volt. Ennek ellenére egy jó anime-nek gondolom, és elismerem a tudást mögötte. Ellentétben a második résszel, ami már dögunalmas is volt és fárasztó.
2002-ben viszont valami történt. Akkor kezdett el futni ez a sorozat, ami teljesen figyelmen kívül hagyja a filmeket és egy alternatív GitS világban játszódik. Ahol szintén Motoko a főhősnő, szintén egy cyberpunk világban játszódik, androidokkal, kiborgokkal, de a sztori teljesen más. Számomra ez a két évadot megélt sorozat, sokkal többet nyújtott, mint a két nagyfilm! A Kilences szekciót akkor vetik be, ha valami olyan kibernetikai bűntény van kibontakozóban, amit jobb csírájában elfojtani.
A két évad, két különböző nagy történetet mesél el, tele tűzdelve mellékszálakkal, a szereplők hátterével stb. Egy sokkal részletesebb és kidolgozottabb világot kapunk egy olyan Motoko-val, akitől nem a frász tört ki, hanem nagyon is megszerettem. A főbb csapattagok telitalálatok, a sztorik kidolgozottak és elgondolkodtatóak, az akciók dinamikusak, látványosak. Korához képest is nagyon szép még ma is. Akárcsak a Death Note, ez is bőven ajánlható anime gyűlölőknek. Ha tetszett a sorozat érdemes megnézni még a Solid State Society névre keresztelt TV filmet, ami csak egy paraszthajszállal gyengébb a sorozatnál.



1. Ergo Proxy


A csúcsok csúcsa, a listám első helyezettje az Ergo Proxy című 2006-os anime sorozat. Ez az anime nem mangából készült, hanem rögtön sorozatnak írták. 23 részes és nincs is több. Egy posztapokaliptikus világban játszódik. Ahol az emberek burokvárosokban élnek, a kinti levegő mérgező. Minden embernek van egy autorave-je, egy személyi robotja, aminek kötelessége szolgálni őt. Ezeken keresztül pedig az „Egyeknek” nevezett csoport – a város irányítói – akár meg is figyelhetnek minden embert. Főszereplőnk Re-L Mayer, egy nyomozó lány, aki a Cogito nevű vírus után nyomoz, ami öntudatra kelti a robotokat. A nyomozásba egy Vincent nevű karbantartó is belekeveredik, akit egy furcsa lény üldöz, amiről senki sem tudja, micsoda lehet.Persze mindez összefügg.
Az anime stílusa és műfaja nagyon vegyes. Egyszerre cyberpunk, steampunk, cybergoth, noir, lélektani dráma. Fontos témákat érint, ember és gép kapcsolata, vallások, létezik-e Isten, vagy létezett-e. Nem éppen délutáni teázgatás mellé való sorozat, én pont ezért szeretem. Nagyon rá kell hangolódni, sokaknak túlságosan elvont lehet. Rengeteg a szimbólum a sorozatban, a „beszélő nevek”. Nem egy könnyen fogyasztható darab, minden egyes percére oda kell figyelni, de meghálálja! Ha eleinte kicsit unalmasnak is tűnik (mert akció az nem sok van benne) és vontatottnak, esetleg nem is nagyon értitek, mire akar ez az egész kifutni, akkor se ijedjetek meg. Lesz ennek értelme és rengeteg a válasz, csak várni kell. Eszméletlen jó sztorija van. A karakterei pedig kivállóak. 2 rész volt ami eléggé furára sikeredett, és szerintem meg is töri a hangulatot, de igazából elenyésző ez a negatívum, ha az összképet nézzük.
Az Ergo Proxy hangulata nagyon erős, de rendkívül nyomasztó, lehangoló és szomorú. Ami pillanatok alatt rátelepszik a nézőre. Én kifejezetten örültem ennek, anime-ben ilyesmibe még nem futottam bele. Audiovizuálisan pedig egy csoda ez a sorozat! A rajzok gyönyörűek, a design félelmetesen el van találva, a zene pedig fülbemászó és kellően lélekgyilkoló. Újdonságot keresőknek tudnám ajánlani. Kezdő anime nézőknek semmiképpen.


3:00 és 3:23 között iszonyú nagy SPOILER van! Lépjétek át!

Ez volt az én listám. Legközelebb fogalmam sincs, hogy mikor és mivel jelentkezem, de valószínűleg újra filmes tematikát veszek elő. Addig is Bye!