"You don't call, you don't write..."
Hugh Jackman újra Wolverine bőrébe bújt, ezúttal az X-Men magányos hősének múltját bemutató filmben, az X-Men Kezdetek: Farkasban. Mikor a csomag pattogatott kukoricával és két kólával beültünk a terembe, egy ismerősöm kíséretével, úgy ültünk le, hogy egy hangos, véres és izgalmas akciófilmet nézünk meg. Azt kell mondjam megkaptuk. Olvastam a megnézés előtt sok kritikát, amiben kapott a film hideget, meleget, de főképp negatív kritikát találtam a filmről. Azt kell mondjam, hogy az én ízlésemet rendesen eltalálta a film, és cseppet sem voltam csalódott vele kapcsolatban. Én egy percet nem unatkoztam a mozi alatt, sőt, szinte bántam, hogy vége lett.

"Do you know her?"
Ami a legnagyobb pozitív csalódás volt számomra, hogy a film nem tűnt szájbarágósnak, ahhoz képest, hogy egy előzmény. Talán az eleje kicsit elhadart volt, de ezt enyhítette az, hogy azután pörögtek az események, és az embernek még az intro alatt is leesett a cselekmény. Ahhoz képest, hogy jó gyors szakaszokkal is büszkélkedhet a mozi, egyszer sem éreztem úgy, hogy elvesztettem a fonalat és nem tudom, hogy mi az ábra. Persze lehet, hogy előnyben voltam, mivel eddigi minden X-Men mozit láttam, olvastam és olvasom is az X-Men képregényeket (jó, persze nem mindet ) és nagy rajongója vagyok Farkasnak, olyannyira, hogy ő a kedvencem az X-Men univerzumából. De, míg mellettem ott ült ilyen téren cseppet sem felvilágosult és jól informált nézőtársam, még ő is értette az egészet! Ezzel azt szeretném mondani, hogy a film még akkor is lehet jó szórakozás, ha esetleg nem láttuk a sorozat következményeit, talán még jó is a kezdetektől kezdenie annak, aki a jövőben tervezi a filmtrilógia megvételét. Voltak olyan pillanatok is amikor felkacagtunk, persze nincs tele a film ominózus poénokkal, ezt nem is kell elvárni tőle.

"Fred! The Tank? The Tank!"
A színészek, színészi játékok változóak. Hugh Jackman ismét meggyőzően alakítja egyik sikerkarakterét, és nagyszerű főhős is egyben. Liev Schreiber kétségtelenül jó színész, sikerült neki ezzel az alakításával elérnie azt, hogy számomra az általa alakított antihős, Victor Creed, alias Kardfog a kedvenc karakterem lett a filmből. Rosszfiús beszólások, meggyőző mimika és jó akciókat követett el. Gambit, avagy Remy LeBeau is alkalmas színészre talált, de a később Weapon 11-nek nevezett Deadpool is egy emlegetett szereplő lett. Nagy csalódás a filmben azonban a Lost sorozat Charlie-ja, Dominic Monaghan, valamint The Blob, de Will I. Am, a Black Eyed Peas rappere sem alakít valami korszakalkotót. Bár az utóbbi abban az előnyben részesül, hogy egy szimpatikus karaktert Wraithet alakítja.

"Oh, Jesus! You just meet her at last night."
Akármennyire is emlegetjük a sztorit, a színészeket, a film nagy húzóereje a látvány és a modern háromdimenziós effektek. Gondolok itt az óriási robbanásokra, Zero ügynök belassított lövéseire, meg egyáltalán a karmok és a mozdulatok megjelenítésére. Persze elsősorban ezek azok amiket egy jó akciófilmtől vár az ember, nem filozofálást vagy érzelemkitörést okozó fordulatokat. Az én véleményem az, hogy ez a film mindenképp egy érdemes darab, természetesen azoknak, akiket érdekel ez a világ, én nem csalódtam benne, talán ennek az lehet az oka, hogy nem vártam tőle sokat. Ha valaki egy pörgős, akciódús és eszméletlen látványos képregényadaptációval szeretné elütni a szabadidejét, annak szívesen ajánlom figyelmébe, ezt a filmet. Szerintem nem fog benne csalódni.

80%