pcguru-ajanlott2590x150.jpg

 

Az év végi brutális játékfelhozatallal a laptop-gyártók is próbálták tartani a lépést, hogy időben kihozzanak (potenciálisan a karácsonyfa alá) pár olyan szörnyet, amelyek Assassin’s Creed Valhallát reggeliznek és Cyberpunk 2077-et nassolnak a játékokon kívüli számtalan más funkció hibátlan ellátása mellett. Közülük is magasan kitűnt az Acer új, Predator Triton 500-as modelljével, mely az idén általam tesztelt laptopok közül leginkább az MSI GS66-hoz áll közel ‒ egy halvány fokkal barátibb árcédulával.

acer-predator-triton-500-pcguru-1.jpg

Kicsomagolást követően rögtön meglepetés fogadott, ugyanis a nyáron tesztelt Acer Nitro után már előre vártam a futurisztikusabb, látványosabb, ördögi vörös-fekete színvilágban megálmodott kialakítást, ezzel szemben a Triton 500 lényegesen letisztultabb és visszafogottabb megjelenést kapott. A masszív fémváz ellenére alig 2,1 kilót nyom, 358.5 x 255 x 17.9 mm-es méreteivel pedig túlzások nélkül talán a legkisebb gamer laptop, amit idén tesztelhettem. A csatlakozók kivétel nélkül a két oldalán kaptak helyett, és a három USB 3.0, egy USB-C, valamint HDMI és DisplayPort mellett még a mikrofonnak és headsetnek is maradt hely, ahogy az Ethernet kábelnek is. A gép kifejezetten könnyűnek érződött,  az idei tesztalanyok közül talán ezt is féltettem leginkább az esetleges sérülésektől, ám a fémváznak hála igencsak strapabíró példány, ráadásul további előny, hogy szemben számos más modellel, felületén közel sem maradtak meg olyan könnyen az ujjlenyomatok.

acer-predator-triton-500-pcguru-3.jpg

Felnyitva 300 Hz-es, 15,6 colos kijelző fogad minket, mely minden tekintetben méltó ellenfele a GS 66-nak, mely szintén 300 Hz-el a legszebb képpel rendelkező gamer laptop volt, amit kipróbálhattam, a szinte papírvékony felső rész mellett pedig a szegélyek is igen visszafogottak, minél több helyet hagyva a lényegnek, melyet az Nvidia G-Sync technológiája is tovább hangol, így kellemes, gördülékeny látványt biztosítva. A billentyűzet magyar kiosztást kapott, ráadásul kifejezetten jó elrendezéssel, melyen egyformán kézre álltak cikkírás közben a betűk, és jól elkülönítve a fény- és hangerőt kontrolláló gombok. Egyedül a szivárványszín háttérvilágítás lehet egyeseknek zavaró tényező, ám természetesen ez a gép indítását követően igen széles skálán testreszabható, vagy akár ki is kapcsolható.

A burok alatt 84 Wh-s Li-on akkumulátor lapul, mely elvben 6 órát bír, gyakorlatban, intenzív használat mellett természetesen ennél pár órával kevesebbet, mellette Intel Core i7-10750H 2.60 GHz-es processzor, 16 GB DDR4-es memória (egyes modelleken ez 32), RTX 2070 Max-Q videokártya és egy 1 TB kapacitású SSD lapult készen, hogy elvileg megbírkózzanak a legkövetelezőbb idei játékmegjelenésekkel. A bekapcsolást követően rögtön feltűnt, mennyire halk a hűtés, hála az Acer 4. generációs Aeroblade 3D technológiájának ‒ legalábbis alapállásban. Az előre telepített és aktivált Windows 10-ben ugyanis egyrészt az Acer sajátos Predator gombjának megnyomásával egy belső vezérlőben azonnal testre szabhatjuk a ventilátorok teljesítményét, működését a laptop számos más funkcióján túl (a billentyűzeten villogó fényeket is itt irányíthatjuk vagy kapcsolhatjuk ki), ha pedig minden kötél szakad, és úgy érezzük, mintha lassan tojást lehetne sütni a billentyűzet feletti részen, helyet kapott egy elegáns Turbo gomb is, melynek bekapcsolása azonnal felülírja a beállításokat, és maximumra pörgeti a hűtést ‒ természetesen igen jelentős zajnövekedés mellett, mellyel már nem biztos, hogy túl sok nyilvános helyen használnám a gépet. A beépített, a Predator gombbal szintén testreszabható hangszóróknak becsületére váljon, hogy még ekkor is félig-meddig megbirkóztak a kihívással, ugyanakkor az összhatás hasonló, mint a legtöbb gamer laptopnál: szép, jó, haladunk, nehézségek nélkül ver kenterbe egy mezei notebookot, de a teljes élményhez még mindig egy headset dukál.

De térjünk rá magukra a játékokra. A benchmarkomat ismét hangoltam valamennyit, hogy reprezentatív legyen az aktuális felhozatalról, és ugyan a Cyberpunk 2077-et nem állt módomban kipróbálni, a nyáron használt sorból csak a Horizon Zero Dawnt és az Ashes of Singularity: Escalationt hagytam meg, melléjük jött a Godfall, az Assassin’s Creed Valhalla, a Watch Dogs: Legion és az Immortals Fenyx Rising (melyek mindegyikének jár egy plusz pont, amiért grafikai opcióiknál elérhetővé tettek egy rövid, ám intenzív benchmark demót). A Horizon a legmagasabbra húzott beállításokkal 70 fps körül futott, az AoS hírhedt erőpróbája mindent maximumra húzva az intenzívebb csatajeleneteknél már lerántotta az eredményt 44 fps-ig (az alá azonban képtelen volt zuhanni). Az Assassin’s Creed Valhalla ultra beállítások mellett is stabil 60 fps körül mozgott, ráadásul  a HDD-s telepítéshez képest, az SSD-nek köszönhetően még a töltési idő is durván a harmadára csökkent. A Watch Dogs: Legion 79 fps-átlaggal futott a legmagasabb beállítások mellett, az Immortals Fenyx Rising pedig 68-cal. A Godfall már jobban próbára tette a konfigurációt és csak 48 fps körüli átlagot hozott ki, ha mindent a legjobb minőségre állítottam, ám ebben az esetben sajnos felmerül a több kritikus által jelzett optimalizálatlanság kérdése, mely magyarázatot adhat arra is, hogy sajnos hiába az SSD, a játék töltési idejében semmiféle változást nem tapasztaltam a HDD-hez képest.

Ezek alapján összességében elmondható, hogy amennyiben szeretnétek egy, a jelenlegi játékfelhozatal mellett is bivalyerős, minden igényt toronymagasan kielégítő gamer laptopot, az Acer Predator Triton 500 kiváló választásnak bizonyult ‒ elegáns, hatékony, testreszabható funkciókkal, viszonylag halk hűtéssel és a felsőkategóriás gamer laptopok mezőnyében még egészen elfogadható árcédulával.