Kérjük jelentkezz be!

Természeti katasztrófák

A földön pusztító viharok meg a jövő katasztrófái.
#608679 Simba 2011. március. 12. 17:17
Simba
Link már 30 Km-es sugarú körben telepítik ki a lakosságot.
#608678 kacsurka 2011. március. 12. 17:16
kacsurka
#608674 :: blarskerin (2011. március. 12. 17:00)
Korábban azt írták az Origon, hogy tengervízzel akarják feltölteni a reaktor belsejét. Biztos van rá valami igazán jó módszer, de nekem erről két, pontosabban három dolog jut eszembe. Az egyik az, hogy ha valami forró fémtárgyat hirtelen lehűtenek, az hajlamos megrepedni, ami egy atomreaktor védő burkolata esetében nem éppen szerencsés dolog. A másik, hogy a hirtelen felhevülő hűtővíz nem hogy csökkentené a nyomást, de még meg is növelheti. A harmadik, hogy egy még korábbi Origo jelentés szerint maga a robbanás is úgy következett be, hogy a hűtővíz elbomlott, és az így keletkező hidrogén az oxigénnel keveredve berobbant a reaktor belső acélburkolata és a külső betonburkolat között. Persze nem vagyok reaktormérnök, szóval nem értek a dologhoz. És persze nagyon remélem, hogy sikerül valahogyan megelőzni az igazán nagy bajt!
blarskerin írta:

Az egyik az, hogy ha valami forró fémtárgyat hirtelen lehűtenek, az hajlamos megrepedni, ami egy atomreaktor védő burkolata esetében nem éppen szerencsés dolog.
A másik, hogy a hirtelen felhevülő hűtővíz nem hogy csökkentené a nyomást, de még meg is növelheti.


Valószínűnek tartom, hogy akik értenek hozzá nem követnek el ekkora baromságot. Ha tudják, hogy megrepef tőle, akkkor nem fogják megcsinálni.

blarskerin írta:

Persze nem vagyok reaktormérnök, szóval nem értek a dologhoz.


Reméljük, hogy akik megjavítják azok és értenek hozzá.
"Kézen állni mindennek tetején... hintázni a világ peremén."
#608675 Simba 2011. március. 12. 17:06
Simba
Hát ez cumi. De ez már nem természeti katasztrófa szal nem ebbe a topikba tartozik. Bár annak a következménye ez kétségtelen.
Radioaktív gőzt engedtek ki hogy csökkentsék a nyomást. Ennél a reaktor típusnál elméletben nem következhet be robbanás mint Csernobilban anno. Ettől persze sugárzó anyag a szabadba juthat, s a fűtő rudak is megolvadhatnak. Vagy már meg is olvadhattak állítólag.

De itt is nyugtatják az embert hogy nincs komoly baj. Már elnézést ez hányas szintű nukleáris balesetnek sorolható be? Egy kis ide vonatkozó szakirodalom link.
#608674 blarskerin 2011. március. 12. 17:00
blarskerin
Korábban azt írták az Origon, hogy tengervízzel akarják feltölteni a reaktor belsejét.
Biztos van rá valami igazán jó módszer, de nekem erről két, pontosabban három dolog jut eszembe.

Az egyik az, hogy ha valami forró fémtárgyat hirtelen lehűtenek, az hajlamos megrepedni, ami egy atomreaktor védő burkolata esetében nem éppen szerencsés dolog.
A másik, hogy a hirtelen felhevülő hűtővíz nem hogy csökkentené a nyomást, de még meg is növelheti.
A harmadik, hogy egy még korábbi Origo jelentés szerint maga a robbanás is úgy következett be, hogy a hűtővíz elbomlott, és az így keletkező hidrogén az oxigénnel keveredve berobbant a reaktor belső acélburkolata és a külső betonburkolat között.

Persze nem vagyok reaktormérnök, szóval nem értek a dologhoz.
És persze nagyon remélem, hogy sikerül valahogyan megelőzni az igazán nagy bajt!
#608672 anubys 2011. március. 12. 16:44
anubys
Tényleg vannak olyan mértékű katasztrófák, amire a legnagyobb fejlettség sem nyújt védelmet.

Origo írta:

Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, egyetemi docens azt mondta, hogy a földrengés által érintett három atomerőműben úgynevezett forralóvizes reaktorok üzemelnek, melyekben mind a moderátor (a reakciót szabályozó közeg), mind a hűtőközeg könnyűvíz. Üzemzavar esetén a reaktorok villamosenergia-ellátására dízelgenerátorokat használnak, ám ezeket a szökőár megrongálta, és egy órával indulásuk után le is álltak. Miután így megszűnt a tartalék energiaellátás is, a hűtést nem tudták biztosítani - idézte fel a szakember.

Arról, hogy milyen robbanás történhetett és annak milyen hatása lehet a szűkebb vagy tágabb környezetre, Aszódi Attila azt mondta, még nincs elegendő információ ennek megítéléséhez. Még az az adat sem segít, hogy az atomerőmű vezénylőtermében a normál sugárzási szint ezerszeresét mérték. Az biztos csak, hogy a fukusimai erőmű egyes reaktorának kritikus a helyzete Aszódi Attila szerint.

"Döbbenetesen nag"" földrengés történt, így olyan terhelések érték a telephelyet, amilyenekre nem lehetett számítani még Japánban sem, ráadásul péntek reggel óta szinte folyamatosan reng a föld - jegyezte meg Aszódi. Ilyen erőhatásra nem lehet méretezni a létesítményeket - tette hozzá. (MTI)
#608634 salery 2011. március. 12. 12:19
salery
Hmm okosak a Japánok ,DE HA FÚJ A SZÉL AKKOR MEGBASZHATJÁK A 10KM-es TERÜLETET !
#608633 blarskerin 2011. március. 12. 12:14
blarskerin
Az Origo hírei szerint a sérült reaktor környékén a normálisnál nyolcszor magasabb sugárzást mértek, az erőmű vezérlőtermében pedig a normális (gondolom, az elfogadott hatérték) ezerszeresét!
A szakemberek szerint fennáll a fűtőrudak leolvadásának a veszélye. De szerintük ez sem okozhat katasztrófát, csak az erőmű körüli 10 km sugarú körben okozhat problémát.
Már csak az a kérdés, hogy mit értenek probléma alatt.
Én még emlékszem rá, hogy Csernobil idején is azt magyarázták, hogy "semmi gond, csak alaposan meg kell mosni a nagy levelű zöldségeket"!
Később kiderült, hogy valami gond azért mégis volt.
Egy hasonló problémához Japán kicsit sűrűn lakott terület.
#608632 salery 2011. március. 12. 12:07
salery
Én attól félek ,hogy nem fogom megérni azt a 80 éves kort ,de még a 30-at se ...
#608630 blarskerin 2011. március. 12. 11:55
blarskerin
Tényleg nem vagyok vészmadár-típus!
De valamikor 1980-ban olvastam egy 1977-ben készült amerikai regényt, A Prometheus-válság címmel.
Amerikai környezetbe helyezve egy a csernobilihez hasonló atomerőmű-kataszrófát írt le, évekkel az orosz erőmű esete előtt.
Vagyis voltak, akik elképzelhetőnek tartottak egy olyan balesetet. De igazából senki sem vette komolyan a fikciójukat, amíg be nem következett a tényleges baleset Csernobilban.

Éppen ezért attól tartok, egyszer el fog jönni egy olyan katasztrófa, ami minden mostani tudásunkat és felkészültségünket felülmúlja.
#608626 blarskerin 2011. március. 12. 11:36
blarskerin
Ráadásul Csernobil óta is eltelt huszonegynehány év.
De azt azért nem hiszem, hogy ha egy földrengés ott töri szét a reaktort, ahol nagyon nem kellene (mondjuk magát a reaktorblokkot, ahol a fűtőrudak vannak), akkor bármiféle mérnöki és üzemeltetési felkészülés megakadályozhatná az igazán komoly katasztrófát.

Sajnos mindig jönnek olyan katasztrófák, amikre addig még nem készültek fel.
#608625 Tenebra 2011. március. 12. 11:17
Tenebra
Hát azért a japánok nem akkora balfaszok, mint a szovjetek. "Csak" 60-70 évvel járnak előbbre a fejlődésben, mint Kelet-Európa, szóval biztos nem Csernobil-szinten felszerelt az erőmű, tuti ezerszer biztonságosabb, és jobban felkészültek az ilyen katasztrófákra, lévén, hogy Japán eleve egy törésvonal mellett húzódik meg, szóval ilyennel számolniuk kellett. Úgyhogy talán nem lesz II. Csernobil.

Céziumról én sem tudok sokat, de gondolom, nem hiába volt atomerőműben, szóval valószínűleg azért nem veszélytelen. De hát majd ez 20 év múlva fog kiderülni, mikor a környéken elkezdenek hullani az emberek a rák miatt...
Post tenebras lux
#608624 blarskerin 2011. március. 12. 11:07
blarskerin
A japánok is Csernobilt emlegetik.
Azt bizonygatják, hogy semmiképpen sem következhet be hasonló katasztrófa, mint Csernobilben.
Sajnos a földrengés nem nagyon szokott együttműködni a mérnökökkel. Ha újabb rengések következnek be, akkor bizony a legjobb felkészülés is hiábavaló lehet.

Persze eszemben sincs vészmadárkodni.
Nagyon remélem, hogy sikerül úrrá lenniük a helyzeten, és tényleg nem lesz második Csernobil!
#608622 v8506 2011. március. 12. 10:58
v8506
#608619 :: blarskerin (2011. március. 12. 10:40)
Remélem, igazuk lesz a japánoknak és valóban nem következik be komoly nukleáris katasztrófa. De az Origo szerint tegnap este már három másik atomerőműnek is leállt a hűtése. A mai hírek szerint két erőműből is radioaktív gőzt engedtek ki a nyomás csökkentésére. Persze a levegőbe került radioaktív cézium nem szennyezi a környezetet, a hírek szerint. Nem vagyok szakember, így csak remélem, hogy ezt a céziummal is időben közölték! Ugyanakkor az egyik meghibásodott erőműben robbanás is történt, "a hűtési folyamatban használt hidrogén robbant be".
Én csak bízni tudok a japán technikai felkészültségben ebben az estben. Ha ez bennünket ért volna utol, itt már simán lemegy a "Csernobil 2.0" forgatókönyv... Gyanítom ott nem kis probléma lehet, de én úgy érzem, ha valaki tud rá jó megoldást, azok pont ők. Sajnálom nagyon szegényeket ettől függetlenül. Elég nagy csapás egy ilyen.
#608620 betolyuk 2011. március. 12. 10:42
betolyuk
nagyon durva
A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van.
#608619 blarskerin 2011. március. 12. 10:40
blarskerin
Remélem, igazuk lesz a japánoknak és valóban nem következik be komoly nukleáris katasztrófa.
De az Origo szerint tegnap este már három másik atomerőműnek is leállt a hűtése.
A mai hírek szerint két erőműből is radioaktív gőzt engedtek ki a nyomás csökkentésére. Persze a levegőbe került radioaktív cézium nem szennyezi a környezetet, a hírek szerint. Nem vagyok szakember, így csak remélem, hogy ezt a céziummal is időben közölték!
Ugyanakkor az egyik meghibásodott erőműben robbanás is történt, "a hűtési folyamatban használt hidrogén robbant be".
#608597 anubys 2011. március. 11. 23:13
anubys
Na igen, a reaktorok.
Az előbb került fel az origora:
Origo írta:

Nyolcszorosára emelkedett a nyomás az atomreaktorban

Tovább emelkedik a sérült fukusimai atomreaktorban a nyomás. A BBC a Jiji Press hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy az erőmű 1-es reaktorában már nyolcszorosa a nyomás a normális értéknek. A Kjodo hírügynökség viszont a japán nukleáris- és iparbiztonsági ügynökségre hivatkozva azt írja, hogy már az ezerszerese. Japán gazdasági minisztere korábban azt mondta, hogy elképzelhető egy radioaktív szivárgás.


A durva, hogy nyáron vagy két héten át minden nap láttam azt az erőművet. Akinél laktam, cirka 3-4 kilométerre van tőle a lakása. Valószínűleg most őt is kilakoltatták. Remélem, komolyabb gondja nincs, mivel a parttól kb másfél kilométerre van a lakása. Remélem, a tavaszi szünet miatt valahova elment utazgatni...
#608582 Tenebra 2011. március. 11. 21:49
Tenebra
Néztem 1-2 képet, meg videót, s elég rémisztő tényleg. Azért Japán is elég szar helyre került, mit ne mondjak. Ilyenkor jó, hogy Magyarországon vagyunk, vörösiszap ide, balfaszkodó kormányok oda.

Egyébként meg ez már a világvége kezdete. Szerintem. ( ) De amúgy tényleg elgondolkodtam, hogy azért az elmúlt évtizedben igen sűrűek voltak a természeti katasztrófák. Szóval valami biztosan készülődik, ha más nem, akkor egy pólusváltás, amiről mostanában sokat beszélnek. (Legalábbis én ezzel tudnám összefüggésbe hozni ezt a sűrű lemezmozgást. De bölcsész vagyok, szóval ehhez csak a National Geographicról értek. )
Post tenebras lux
#608568 D0ncy 2011. március. 11. 21:19
D0ncy
Én is néztem, kegyetlen felvételek. Rohadtul sajnálom őket, hiszen szinte a semmiből tört rájuk. Sokaknak az életét követelte, de még többnek teljesen tönkre tette. Azért mekkora sokk már az, hogy este úgy fekszel le, mint egy átlagos napon, reggelre pedig elsodort a szökőár és meghaltál... Szerintem borzasztóan ijesztő.
#608543 anubys 2011. március. 11. 20:00
anubys
Nagyon durva felvételek vannak a pusztításról. Aki a közelben van, sajnos esély sincs a menekülésre. Több ismerősről még mindig nincs hírem. Remélem, csak az áramkimaradás miatt.
#598509 Tenebra 2011. január. 30. 18:40
Tenebra
Itt Ózdon is lehetett érezni, szóval azért ez nem volt ám kicsi. Nálunk megrepedezett az út (bár lehet, az már régebbi), ugráltak a szekrények (bár lehet, csak én voltam berúgva), meg még fákat is kicsavart. Mármint a szél, ami kísérte.
Szerintem itt a világvége, előrehozták.
Post tenebras lux
#593996 Simba 2011. január. 13. 11:03
Simba
#593991 :: Tenebra (2011. január. 13. 10:02)
Csak hát tudod mikor fognak a patkány politikusok pénzt áldozni gátakra? Soha. Most is megy a hurr-durrogás az ausztrál miniszterelnök részéről, de érdekes módon csak most merül fel a gát gondolata náluk is. A vörösiszapos szart is meg lehetett volna előzni, ha akarták volna, illetve, ha szánnak rá pénzt. De hát csak egy ember halála tragédia, a többié statisztika, ahogy Sztálin is megmondta. S ahogy látom, susulyka jól működik eme sztálini eszme a kapitalizmusban is. Igazából, ha az adófizetők (=pénzforrás) nagy része nincs veszélyben, akkor a politikus-szarok nem motiváltak abban, hogy védjék a polgárok életét. Ha viszont nagy a baj, akkor rögtön megmutatják arcukat. Ez mondjuk más okból is érdekes: ilyenkor lehet empátiát ébreszteni magunk iránt az emberek felől. Vagyis politikai célokra az ilyen események tökéletesek. Gondolom, az ausztrál politikusok is profitálni fognak ebből a katasztrófából. (Én meg mindjárt be is hányok még csak a gondolattól is. Tényleg, hogy süllyedhetnek idáig emberek, hogy kihasználják más ember szenvedését/halálát?)
Ilyen a politikus. Egy külön állatfaj
Én is szívesen beválasztatnám magam ha tudnám 4 év ingyenélősség az nagyon jó Aztán a ciklus vége felé ha már szorul a nyakam körül a hurok. Akkor ha kapóra jön valami katasztrófa, vagy a jól bevált népszerűség csináló internetes kalózkodás ellen hirdetnék szent háborút. Mindjárt nőne a népszerűségi mutatóm
#593991 Tenebra 2011. január. 13. 10:02
Tenebra
#593990 :: blarskerin (2011. január. 13. 09:57)
Én egy kicsit más szemmel nézek ezekre az árvizekre. Talán azért, mert 10 éves korom előtt apáméknak volt egy aprócska, saját építésű kis üdülője a Sárga üdülőtelepen, ami a Tisza árterében van. Így gyorsan megszoktam, hogy évente legalább egyszer (tavasszal), de akár kétszer is (zöld ár) kiárad a Tisza és elönti az üdülőnket. Más szóval nem értem, hogy a folyók mellett-közelében élők miért lepődnek meg minden évben, amikor jön a természetes áradás. Ilyenkor az ember két dolgot tehet. Fogja és felhordja a bútorokat a padlásra, vagy a felső szintre, ha van. Aztán megvárja, amíg levonul az árvíz, utána meg szépen kitakarít és ismét berendezi a házát-nyaralóját. A másik megoldás munkásabbnak tűnik, de egy város esetében nem nagyon lehet (lehetne?) más megoldást választani. Gátat kell építeni. Az árvíz megszokott méretét alapul véve, annál jóval magasabbat.
Csak hát tudod mikor fognak a patkány politikusok pénzt áldozni gátakra? Soha. Most is megy a hurr-durrogás az ausztrál miniszterelnök részéről, de érdekes módon csak most merül fel a gát gondolata náluk is.
A vörösiszapos szart is meg lehetett volna előzni, ha akarták volna, illetve, ha szánnak rá pénzt. De hát csak egy ember halála tragédia, a többié statisztika, ahogy Sztálin is megmondta. S ahogy látom, susulyka jól működik eme sztálini eszme a kapitalizmusban is. Igazából, ha az adófizetők (=pénzforrás) nagy része nincs veszélyben, akkor a politikus-szarok nem motiváltak abban, hogy védjék a polgárok életét. Ha viszont nagy a baj, akkor rögtön megmutatják arcukat. Ez mondjuk más okból is érdekes: ilyenkor lehet empátiát ébreszteni magunk iránt az emberek felől. Vagyis politikai célokra az ilyen események tökéletesek. Gondolom, az ausztrál politikusok is profitálni fognak ebből a katasztrófából. (Én meg mindjárt be is hányok még csak a gondolattól is. Tényleg, hogy süllyedhetnek idáig emberek, hogy kihasználják más ember szenvedését/halálát?)
Post tenebras lux
#593990 blarskerin 2011. január. 13. 09:57
blarskerin
Én egy kicsit más szemmel nézek ezekre az árvizekre.
Talán azért, mert 10 éves korom előtt apáméknak volt egy aprócska, saját építésű kis üdülője a Sárga üdülőtelepen, ami a Tisza árterében van. Így gyorsan megszoktam, hogy évente legalább egyszer (tavasszal), de akár kétszer is (zöld ár) kiárad a Tisza és elönti az üdülőnket.

Más szóval nem értem, hogy a folyók mellett-közelében élők miért lepődnek meg minden évben, amikor jön a természetes áradás.
Ilyenkor az ember két dolgot tehet.
Fogja és felhordja a bútorokat a padlásra, vagy a felső szintre, ha van. Aztán megvárja, amíg levonul az árvíz, utána meg szépen kitakarít és ismét berendezi a házát-nyaralóját.
A másik megoldás munkásabbnak tűnik, de egy város esetében nem nagyon lehet (lehetne?) más megoldást választani. Gátat kell építeni. Az árvíz megszokott méretét alapul véve, annál jóval magasabbat.