Kérjük jelentkezz be!

Természeti katasztrófák

A földön pusztító viharok meg a jövő katasztrófái.
#593289 blarskerin 2011. január. 10. 15:37
blarskerin
Hasonló érzésem van nekem is Szegeden, amikor végigmegyek a rakparton.
Mindenki emlegeti az úszóházakat, hogy milyen frankón lehet rajtuk pihenni, meg csónakokat tárolni.
Arra viszont senki sem akar pénzt költeni, hogy a fentről a Tiszán és a Maroson érkező uszadék, meg szemét ne az úszóházak kikötő kötelein, meg az úszótesteken akadjon fenn!
Nyaranta valami okádék az a szemétszőnyeg, ami feltorlódik az úszóházak elején.
Pedig szerintem hetente egy-két órai munkával, vagy egy megfelelően, rézsútosan kifeszített kötéllel el lehetne érni, hogy ne ott akadjon fenn, vagy elsodródjon fennakadás helyett.

Szegeden szerencsére leginkább csak üdülők vannak az ártéren, meg egy-két valaha régen odatelepült vendéglő.
#593276 Tenebra 2011. január. 10. 14:37
Tenebra
Abban egyetértek mindenképp, hogy az ilyen problémák a területek rendben tartásával kiküszöbölhetők lennének.
Mondjuk más kérdés, hogy ilyen nagy mennyiségű víz keletkezésénél nem tudom, mennyire lehet ezt megakadályozni.
De tény, hogy pl. aki (s most áttérek az árvízre ) folyó mellé épített, ártér közelébe, az elég megfontolatlan volt. Vagy nem tudom. Nekem eszembe nem jutna pl. a helyi Galga mellé települni, főleg, hogy mióta a városunk... izé falunk létezik, évente kétszer elönti a víz a környéket, és a közeli árét tengerré változik. Persze-persze, oda tudtak építeni, meg nem volt hely, meg a tököm stb. stb. stb. Én inkább tovább állnék, mintsem kockáztassam a házam jövőjét.
Meg ott van a folyók kikotrása is. Nálunk erre nevetséges, ahogy kinéz. A Galgát benőtte a nád. Nem lepődnék meg, ha megismétlődne a tavalyi árvízpánik. S ez nem természeti katasztrófa, ez az emberi hülyeség és rossz szervezése eredménye. Mert a folyó több vizet le tudna vezetni, ha normálisan karban lenne tartva a meder. De, ha tele van szeméttel, gazzal, benőtte a nád, nincs kikotorva a meder stb., akkor jó, hogy ki fog önteni. Ősz végén is megemelkedett már, pedig akkor nem is esett annyira sok eső. De most tuti elönt majd mindent a víz tavasszal megint. Mondjuk szerencsére ide soha nem jut el, mivel jó távol lakunk az ártértől, de azért bosszantó volt látni, hogy a polgármester úr csak fogta a fejét a gáton, meg sajnáltatta magát, hogy éjszakázik, és napok óta nem aludt. Mindezt lehet, meg lehetett volna előzni/enyhíteni azzal, hogy talán ráfordítanak egy kis munkát a folyó rendben tartására. De hát biztos "olcsóbb" homokzsákokkal faszoskodni, meg pánikolni.
Post tenebras lux
#593257 blarskerin 2011. január. 10. 12:29
blarskerin
Bocsi, már nem tudtam szerkeszteni!

Valaha, 35-36 éve Petőfi telepen a mocskos, sáros téglajárdák helyett jobbat akartunk.
Az önkormányzatnak már akkor sem volt pénze. Megvásárolták, és kihozták a helyszínre a betonlapokat és a homokot. A házak tulajdonosai pedig hozzáfogtak és elkészítették a járdát, mindenki a saját telke előtt. 17 éves fejjel én is vödröztem a homokot, hordtam a betonlapokat.

Mi lenne, ha a gazdák nem azon jajgatnának, hogy belvíz van, hanem összefognának, és megoldanák a problémát?
Persze tudom, egyszerűbb beállni a sorba, hogy "Nekem is segély kell!". mint csatornát ásni.
De ha már a mai világ arról szól, hogy majd mi magyarok összefogunk és megmutatjuk a világnak, akkor lassan hozzá lehetne fogni.
Például összefogni és csatornát ásni, hogy ne dőljön a fejünkre a ház, hogy a földeken ne csak nádat lehessen aratni.
#593255 blarskerin 2011. január. 10. 12:17
blarskerin
Ezt akárhányszor beírod, akkor sem lesz egyszerűen természeti katasztrófa.
Ha valaki elkezd a szobája sarkába vizelni, meg oda végzi a nagydolgát is, az ne panaszkodjon, hogy "az építészek elszúrták, mert büdös a lakás!"
Még mindig nem lenne késő, hogy a gazdák a segélyért való sorban állás mellett elkezdjék újra kiásni a belvizet elvezető árkokat-csatornákat.
A jelenlegi helyzet valahogy úgy kezdődött, mint apáméknál, Petőri telepen a füvesítés, meg a gyümölcsfák ültetése.
Néhány ház tulajdonosa úgy gondolta, hogy miért ne vethetné be herével az árok és a kikövezett kocsiút közti területet. Aztán ha már herét vetett, miért ne ültethetne oda gyümö9lcsfát is, és a here védelmére miért ne telepíthetne sövényt is.
Ezt a játékot egyre többen lemásolták.
Most ott tartunk, hogy egész Petőfi telepen 30-as övezetet kellett csinálni, mert egyetlen sarkon sem lehet látni a sövényektől, hogy jön-e valaki keresztben, vagy sem.

Ha pedig valahol majd bekövetkezik egy súlyos baleset, akkor majd lehet szidni ... a kormányt, az Istent és mindenki mást. Kivéve azt a marhát, aki sövényt ültetve elzárta a kilátást.
Ugyanígy szaladni kell segélyért, meg nyavalyogni a belvíz miatt, ahelyett, hogy rendben tartották volna azt a csatornarendszert, ami évtizedeken át elvezette a belvizet.
#590020 blarskerin 2010. december. 30. 23:44
blarskerin
Kár, hogy a fröcsögéstől nem tudsz gondolkozni.
Ha egy kamionos részegen karambolozik, azért sem a fuvarozó cég igazgatója a felelős.
Vagy szerinted, a kamionos karambolja miatt egyenesen a közlekedési minisztert kell börtönbe csukni?
A gát állapotáért azok a felelősek, akik a szemrevételezés után kiállították róla a megfelelő igazolást, meg azok, akiknek naponta ellenőrizniük kellett, mivel azért kapták a fizetésüket.
Ha látták a kezdődő repedéseket, mégis jónak mondták a gát állapotát, akkor azért.
Ha meg sem nézték, akkor azért.
#590010 blarskerin 2010. december. 30. 23:35
blarskerin
Persze a frissen kinevezett környezetvédelmi szakember, aki néhány nappal a gátszakadás előtt teljesen biztonságosnak minősítette a gátat, az semmiről sem tehet, ugye?
Sem az a környezetvédelmi szakember, aki írásban engedélyezte a tározó túltöltését.
Vagy te úgy képzeled, hogy nem a gátőrök vigyáznak a gátakra, hanem a vezérigazgatónak kell napjában kétszer végigjárni az összeset?
#589831 blarskerin 2010. december. 30. 20:25
blarskerin
Ezzel csak az a baj, hogy ez max. félig természeti katasztrófa.
A másik (legalább) feléért az emberek, illetve az emberi butaság a felelős.
Méghozzá két "apró" dolog miatt.
Az egyik, a hajdani belvíz elvezető árkok és csatornák beszántása, megszüntetése. (valamelyik nap a Képújság olvasása közben hallottam, hogy egy helyen szivattyúzás helyett csatornát kezdtek ásni. Vagyis vissza az alapokhoz!)
A másik a kisebb településeken és a városok külső részein kiépített szivárgók. Ezek elvileg szűrve a talajba vezetik a háztartások szennyvizét. Kis mellékhatásuk, hogy a terület alatt egy úgynevezett "talajvíz kúp" alakul ki, vagyis egy nagyobb esőt már nem képes elnyelni a föld.

Szóval erősen úgy fest, hogy okosan csináltunk magunknak egy saját "természeti" katasztrófát, és mos nyavíkolunk, hogy valaki segítsen már felszámolni a következményeket!
#572595 NOurbanOB 2010. október. 11. 19:24
NOurbanOB
Nem hiszem el ezt acéget miért nem lehet kiállni és azt mondani hogy sajnáljuk ami történt és a tőlünk tellhetőt megtesszük...
#571838 lonci63 2010. október. 06. 08:15
lonci63
Egy gátat nem nehéz meggyengíteni csak a természetre kell bízni. Én a Duna mellett lakom, a gátunkat rengeteg állat pl. ürge fúrja minden nap.Gondolom itt is hasonló helyzet állhat elő, ehhez jön az idei nagyon csapadékos időjárás és a talaj teljesen átázik.
A gond az , hogy amíg a folyón évente egyszer-kétszer van áradás és a gátaknak ezt kell kibírniuk
addig egy ilyen tározó oldalának,gátjának folyamatosan .
#571835 Landser. 2010. október. 06. 06:18
Landser.
Ha egy gátat megfelelően karbantartanak akkor az a Föld legtartósabb építményévé válik. Szerintem emberi mulasztáson bukott a gát, amit az időjárás gyengített meg az idő folyamán.
#571826 Neogorz 2010. október. 05. 22:50
Neogorz
#571812 :: blarskerin (2010. október. 05. 22:21)
Sajnos, ezeknél a zagy-tározóknál éppen az olcsóság a legfontosabb szempont. És ha valaki arra kíváncsi, hogy mitől omolhat le egy ilyen gát, ajánlok egy egyszerű kísérletet neki. Nem az én találmányom, hanem az amerikai esetről szóló filmben mutatták be. Készítsen valaki homokból egy arasznyi forma magas gátat, amivel körbezár húsz centi mélységű vizet. Aztán egy virágpermetezővel kezdje el áztatni a gátmodell külső felét! Igen hamar elfolyósodik a homok és már át is töri a víz. Azt persze még mindig nem értem, miért kell (nem csak nálunk!) települések fölé építeni egy-egy ilyen tározót. Miért nem lehet egy zártabb völgyben ugyanannyi munkával egy tározót ásni, amennyivel a gátat odahordták és felépítették? De az USA-beli esetnél is ez volt a helyzet. Egy keskeny völgy felső részén, egy város felett épült a tározó, a völgy meg azonnal rá is vezette a városra az egészet, amikor átszakadt a gát. Szóval az ostobaság nem csak ránk, magyarokra jellemző. A szándékosságról. Munkagéppel persze meg lehet gyengíteni egy ilyen gátat. De nagy valószínűséggel a gép kezelője lenne az áradás első áldozata. De manapság minden kárt szándékosan okoz valaki és azonnal börtönbe is kell csukni egy-két embert érte. Lassan megint oda érünk, ahol az ötvenes években voltak, hogy egy éber emberke csak akkor veheti fel a kesztyűjét, ha előbb ellenőrizte, nincs-e benne az ellenség keze.
blarskerin írta:

Azt persze még mindig nem értem, miért kell (nem csak nálunk!) települések fölé építeni egy-egy ilyen tározót.


Egyszerű: amikor letelepültek az emberek, a közeli vízforrás érdekében általában a folyók és patakok közelében alapítottak települést. A folyóvíz meg általában a völgy legmélyebb pontján található. A szomszédos völgybe meg azért nem lehet víztározót építeni, mert az aprófalvas településrendszer miatt ott is emberek élnek. Így marad a magasabban fekvő hely. Ráadásul a folyóvíz lefele gyorsul, így magasabban sokkal könnyebb megfékezni, mint a hegy/domb lábánál, ahol viszonylag gyors a folyása.
#571812 blarskerin 2010. október. 05. 22:21
blarskerin
Sajnos, ezeknél a zagy-tározóknál éppen az olcsóság a legfontosabb szempont.
És ha valaki arra kíváncsi, hogy mitől omolhat le egy ilyen gát, ajánlok egy egyszerű kísérletet neki. Nem az én találmányom, hanem az amerikai esetről szóló filmben mutatták be. Készítsen valaki homokból egy arasznyi forma magas gátat, amivel körbezár húsz centi mélységű vizet.
Aztán egy virágpermetezővel kezdje el áztatni a gátmodell külső felét! Igen hamar elfolyósodik a homok és már át is töri a víz.

Azt persze még mindig nem értem, miért kell (nem csak nálunk!) települések fölé építeni egy-egy ilyen tározót. Miért nem lehet egy zártabb völgyben ugyanannyi munkával egy tározót ásni, amennyivel a gátat odahordták és felépítették? De az USA-beli esetnél is ez volt a helyzet. Egy keskeny völgy felső részén, egy város felett épült a tározó, a völgy meg azonnal rá is vezette a városra az egészet, amikor átszakadt a gát.
Szóval az ostobaság nem csak ránk, magyarokra jellemző.

A szándékosságról.
Munkagéppel persze meg lehet gyengíteni egy ilyen gátat. De nagy valószínűséggel a gép kezelője lenne az áradás első áldozata.
De manapság minden kárt szándékosan okoz valaki és azonnal börtönbe is kell csukni egy-két embert érte. Lassan megint oda érünk, ahol az ötvenes években voltak, hogy egy éber emberke csak akkor veheti fel a kesztyűjét, ha előbb ellenőrizte, nincs-e benne az ellenség keze.
#571802 rocknrolla 2010. október. 05. 21:46
rocknrolla
Tulajdonképen ez egy rettentő hosszú folyamat. És ez bizony a magától az esőzésektől következik be. Lényegében az évek hosszú sora óta kapott esőzésektől a gát félépítése meggyengült, kirepedezik. A meggyengült szerkezetű gátat pedig a hatalmas nyomás egyszerűen kilyukasztja vagy teljesen lerombolja, összezúzza. Általában a sarkok szoktak meggyengülni mivel arra a pontra nehezedik a legnagyobb nyomás. Bár újabb szabványok szerint azoknak kellene a legerősebbeknek lenniük pont az ilyen katasztrófák elkerülése véget.
Jelen esetben elég nagy sűrűségű anyagról beszélünk aminek az ősztétele elég széles skálán mozog (rengeteg nehézfém, maróhatású lúg és akár korróziót kiváltó anyag is lehet benne, utóbbi ha minden igaz nem volt benne szerencsére). Így egy viszonylag hatalmas erősségű kádat kellet volna építeniük.


Blars: A tározó alja is elég erős a legújabb típusoknál, pont a véget hogy a talajt ne szennyezze semmi félepéken se. Azt nem tudom hogy pontosan milyen struktúrával rendelkeznek a legújabb ilyen gátak (kádak), de ötletnek én egy olyannal állnék elő ami félig földbe mélyesztett. Emellett hogy ilyen baleset ne legyen, egy háromrétegű elég erős kádat tudnék elképzelni. A magja az egésznek acélból lenne ami le lenne kezelve, hogy semmilyen maró hatású vagy korrozív anyag ne tudjon kárt tenni benne. (jelen esetben még az se kéne mert a fémekkel nem lép reakcióba a vörös iszap kivétel az alumínium). Majd körülötte egy kerámia réteg ami hőkezelve lenne ezután pedig külső buroknak egy vastagabb nagy szilárdságú betonréteg. Valószínűleg elég sokáig kibírná egy ilyen szerkezetű gát, egy hátránya van, az hogy anyagilag nem ép egy olcsó kategória.

Az meg ki van zárva hogy valaki bosszúból csinálja, ha csak nem robbantót, de azt meg meghallották volna. Itt csak az időjárás játszót szerepet, na meg persze az emberi mulasztás, mert ezt meg lehetett volna előzni azzal hogy rendszeresen ellenőrizték volna a gátat.
"No one can never slow me down"
#571789 blarskerin 2010. október. 05. 21:16
blarskerin
Azt azért megnézném, hogyan bont meg valaki észrevétlenül egy 14 méter magas, az alapjánál kb. 60 m széles gátat!
És főleg mivel. Mert egy szál lapáttal kicsit sokáig tart. Egy munkagépet meg csak észrevesz valaki, hogy ott berreg és dolgozik.

És marad a két másik eset, amit említettem.
A USA-ban is, meg Romániában is természeti okok miatt szakadt át a gát.
#571729 blarskerin 2010. október. 05. 18:36
blarskerin
Igazad van, hogy iszonyatos. Viszont ez nem természeti katasztrófa. És sajnos nem is egyedülálló valami, mégsem hajlandóak tanulni belőle az emberek.
Az USA-ban egy hasonló zagy-tározó gátjának elázása és ebből következő átszakadása egy egész városkát söpört el. Az időpontot nem tudom megmondani, mert csak egy dok.filmet láttam az esetről, azt is elég régen.
De szegediként nagyon is emlékszem a román bánya zagy-tározójának átszakadására, ami ciánnal telítette a Tiszát és szinte minden halat kiölt belőle.

Minden hasonló esetben egy a tiszai töltésekhez hasonló gáttal rekesztették el az iszapot, szennyezett vizet. És amikor egy ilyen töltés elázik, a mögötte levő víz nyomása elég könnyen átszakítja.
Kíváncsi vagyok, hány hasonló tragédia kell még, hogy szigorítsák a zagy-tározók építését? Miért nem lehet a tározót a földbe mélyíteni? Már az is többszörösére emelné a biztonságot.
És persze számomra van még egy kérdés. Ha ez az iszap, vagy a román ciánnal szennyezett víz annyira mérgező, akkor mivel szigetelik el a tározó alját, hogy a szennyezés ne juthasson be a talajba? Vagy erre senki sem gondolt és az efféle tározók körül már régen elszennyezték a talajt, a mélyben levő vizeket és minden egyebet?
#543127 blarskerin 2010. július. 06. 11:41
blarskerin
Ezt a legutóbbi szegedi vihart erős túlzás katasztrófának nevezni.
Két hete körül sokkal nagyobb vihar volt, bár jég nélkül. Akkor annyi eső esett nem egészen egy óra alatt, hogy a házunkból nem lehetett kimenni, mert elöntötte előttünk a teret a víz.
És ha már katasztrófa, akkor kicsit korábban a Mezőhegyesre szakadt jégverést és vihart lehet katasztrófának nevezni.
#527126 blarskerin 2010. május. 16. 22:17
blarskerin
Azért nem találtad, mert nem Magyarországon volt.
Pénteken, május 14-én, 16 óra 10 perc körül, pár kilométerrel az osztrák határon túl, Nagyfalvánál (Morgersdorf) volt.
A részleteket megtalálhatjátok az Időkép oldalán.
#523771 kacsurka 2010. május. 04. 18:37
kacsurka
Ironnjó írta:

Én most leszek a jövő hónapban 22.-én 21 éves ha ennyire tudni akarod.


Szomorú!
"Kézen állni mindennek tetején... hintázni a világ peremén."
#523710 croow 2010. május. 04. 16:27
croow
#523705 :: kacsurka (2010. május. 04. 16:19)
OFF Vassgood: Te hány éves vagy? Amúgy ezt tőled kérdem, mármint nem a Dukeban!
Nos, a képén valami ballagás szerű van, tehát idősebb mint gondolnád, mármint a Duke
#523705 kacsurka 2010. május. 04. 16:19
kacsurka
OFF

Vassgood: Te hány éves vagy? Amúgy ezt tőled kérdem, mármint nem a Dukeban!
"Kézen állni mindennek tetején... hintázni a világ peremén."