Tesztek

Az idő pénz, a pénz hatalom – mondják sokan. Kiemelten igaz ez a Profane-ben, ahol az időnkkel fizetünk minden egyes hibánkért és fejlesztésünkért.

Sosem jelent jót, ha egy elátkozott suliban kóvályogsz az éjszaka közepén, ráadásképp még egy ádáz gyilkos is a nyomodban lohol. A ráncfelvarrott Last Year pedig pont ezt kínálja, viszont hiába az ígéretes alapfelállás, ha a játékmenet csúfosan kivérzik.

Beépített ügynökök, szuperhatalmak közti hidegháború és rohamosan fejlődő technológia. A Sigma Theory: Global Cold Warban látszólag minden megvan, ami egy jó játékhoz kell, a végeredmény azonban sajnos így sem az igazi. De vajon miért?

Harmincadik évfordulója alkalmából végre hozzánk is eljutott a 2016-ban Vitára megjelent Scarlet Grace. De vajon kíváncsi még rá bárki?

A Phoenix Point az eredeti XCOM szellemi örököse, olyannyira, hogy aki azt szerette, ebben is azonnal otthon fogja érezni magát.

Van, aki emlékszik még a Harpoon című stratégiai játékra? Arra a furi, minimálos, 2D-s grafikájú, de adatok és opciók tekintetében elképesztően részletes cuccra, amivel a falklandi mellett akár a harmadik világháborút is levezényelhettük? Na, a Command – Modern Operations is ilyen. Csak még jobb.

Az egyedi világairól és a közepes kivitelezésről ismert francia Spiders szerepjátékos menetelése új fordulóponthoz érkezett: a Greedfall a stúdió történetének leghatalmasabb és legambiciózusabb projektje, amely igyekszik túlnőni az olyan európai szerepjátékokon, mint a Risen vagy a Gothic – vagy legalábbis felnőni azokhoz.

2006-ban, 16 éve kezdődött meg ez a nagyszabású sztori, aminél a maszkulin hősök adrenalintól és tesztoszterontól fűtött, harci fogaskerekek mozgatta háborúba mentek, hogy azután 2016-ban picit leüljön a negyedik rész, ám idén, három évvel később ismét formába lendülve daráljanak be mindent és mindenkit, aki útjukba kerül. A háború újra a régi.

Körülbelül másfél éve, hogy a Monster Hunter: World megjelent és meghódította a világot. A Monster Hunter-széria legfrissebb címe hamar a Capcom legjobban fogyó játéka lett, most pedig megérkezett hozzá az első nagy DLC is az Iceborne képében. De vajon van-e olyan jó a kiegészítő, mint az alapjáték?

A Konami által kiadott Pro Evolution Soccer-széria fejlesztője hosszú évek óta csak a játékmenetet tökéletesítette, de egyéb területeken sokban elmaradt a nagy rivális, a FIFA mögött. Júliusban aztán kiderült, hogy a sorozat nevet vált, amivel a kiadó a megújulást tűzte ki célul. A nagy kérdés az, hogy a névváltással együtt járt-e a valódi megújulás?

Végre egy játék, amivel felkészülhetsz a lakásfelújítás frusztráló és mókás élményeire – legalábbis bizonyos fokig.

Ezúttal róka helyett egy farkas bőrébe bújva kell felfedezni a látszólag békés világot, de a múlt ismerete veszélyesebb lehet, mint bármilyen fegyver.

A nyár folyamán érezhető volt, hogy az előzetes információk alapján a FIFA 20 mindent egy helyre fog összpontosítani. Ez nem más, mint a Volta névre elkeresztelt játékmód, ahol az utcai focival, egy kis futsallal, valamint hangulatos grundokkal találkozhatunk. Rögtön kiderül, hogy megérte-e.

December elején, mikor az első hó leesett, a végéhez ért a Life is Strange 2. Egy játék, aminek nem csupán a nagy elődhöz kellett felnőnie, de új szereplőivel meg kellett találnia a saját hangját is.

Az 1993-as film történései után térünk vissza Isla Nublar szigetére a Return to Jurassic Park DLC-ben, a már jól ismert szereplőkkel.

A Transport Fever 2 korokon átívelve, földön, vízen, levegőben megoldandó szállítmányozási kihívások elé állítja az önjelölt menedzsereket.

A Dark Soulsoknak köszönhetően az atomnehéz játékok reneszánszukat élik a fősodorban. Ezek közé tartozik a német Deck 13 cyberpunk témájú The Surge-je is, ami 2 évvel ezelőtt izgalmas próbálkozás volt, még ha bizonyos szempontból félre is ment. Sebaj, itt a folytatás, ami minden téren emelte a tétet.

A Unity of Command a modern idők Panzer Generálja – egy egyszerű, flottul összerakott, körökre osztott második világháborús sakkjátszma…

Újabb népszerű dark fantasy kapta meg a maga videojátékos feldolgozását, noha a végeredményt látva talán jobban járnánk, ha vérszomjas ghoulok támadnának ránk Tokyo sötét sikátorainak egyikében, mintsem, hogy pár percnél tovább játsszuk ezt a förtelmet.

Hosszú pihenő után Asterix és Obelix párosa újból itt van, hogy együtt szépen rendet tegyenek a mindig rosszban sántikáló rómaiak háza táján.

Van az a játék, ami ismeretlenül is régi ismerősként fogad, a Fight’N Rage pedig pont ilyen. Ha a Streets of Rage és Gang Wars címek mondanak valamit, jó helyen jársz.

Szeretnél egy történetet négy hősies ámokfutóról, egy őrültekből álló szektáról és egy, a közösségi médiában igen aktív pszichopata ikerpárról, akik egymással kergetőznek a világegyetemen át? Nos, kérlek, akkor jó helyen jársz, mert a Borderlands 3-ban mindezt megkaphatod.

Életünk apró csodái el-eltűnő fénypontként pislákolva világítják meg olykor sötét utunkat az ismeretlenbe, míg egy nap már csak emlékként ölelhetjük őket újra keblünkre.

Megint egy ismeretlen, halállal és szomorúsággal teli világban kell túlélni a láthatóan kizárólag életünk megnehezítésére született szörnyetegek, bizarr kreatúrák támadásait, miközben szinte csak magunkra számíthatunk a pokoli kihívás közepette. Már megint egy Dark Souls, mondhatnánk, de ez nem teljesen igaz, plusz lényegében nem is vagyunk teljesen egyedül.