Tesztek

Barbárok a kapuknál, kapuk nélkül, veled, a főbarbárral a főszerepben. Törzseddel egyenesen a római birodalmat kell meghódítanod, a semmiből építve fel egy önműködő gazdaságot és egy ütős hadsereget. De ez nehezebb, mint gondolnád...

A közel 100 órás AAA játékok és battle royale variációk forgatagában a Gris egy üde, művészi színfolt, egy páratlan kis oázis, ami szavak nélkül is sokkal többet mond, néhány órás játékidejével pedig jóval mélyebb nyomot hagy, mint számos mai alkotás.

Nem elég, hogy a közeljövőben a From Software legalább két Souls-jellegű játékkal készül, de úgy tűnik, hogy a műfajt az indie fejlesztők is kezdik egyre jobban megkedvelni. Az Ashen szerencsére a jobban sikerült, eredetibb próbálkozások egyike lett.

Szinte nincs olyan hónap, amikor ne jelenne meg egy új vagy felújított JRPG, avagy japán szerepjáték. A felkelő nap országából olyan, ma már közismert sorozatok indultak el, mint a Final Fantasy-, az Atelier- vagy a Dragon Quest-széria, de ugyanilyen neves a Kingdom Hearts, vagy éppen jelen tesztünk alanya, a Tales of…

Nem szép dolog az előítélet, főleg, ha egy teszkós Total Warnak gondolt játékról kiderül, hogy nem is teszkós, és hogy a kanadai szakik inkább a Strongholdot gondolták újra egy kis Crusader Kings beütéssel. De azért nyúltak ám a Total Wartól, méghozzá nem is keveset.

Manapság már a letölthető tartalmak is epizódikusan érkeznek. Az AC3 után az AC Odyssey is hasonló stílusban kapta meg az első DLC-csomagját, a Legacy of the First Blade-et.

Az emberiség egyik napról a másikra elhagyja a Naprendszert, és meg sem áll egy új galaxisig, az Alfa 1-ig, ahol megkezdi az új otthon keresését. Ez a mi dolgunk. Ez, meg egy tökéletes kolonizációs űrhajó összerakása útközben, mert úgy tűnik, hogy a földi dokkban arra már nem volt idő.

A Game Freak a többség számára valószínűleg a pirospozsgás ménkűpocok és zsebszörny barátai atyjaként ismert, pedig a Pokémon-sorozaton kívül számos érdekes eredeti alkotás is született már műhelyükben, köztük a nanotörmelékekkel zsonglőrködő Giga Wrecker Alt.

Vannak azok a játékok, melyek már első pillantásra el tudják varázsolni az embert, a Leaf pedig pont ilyen. A minimalista, de stílusos grafika és az izgalmasnak tűnő történet elsőre mind egy felejthetetlen kalandot ígérnek, de vajon mennyit sikerül betartani ezekből az ígéretekből?

A nagyrészt magyar Shotgun with Glitters fejlesztőcsapata egy referenciadús horrorjátékkal áldoz a régi point and click kalandjátékok oltárán. Valódi félelemre azonban ne számítsunk ebben a stilizált, voxel grafikás játékban. Inkább a fejtörőkön és a kalandjátékokra tipikusan jellemző, agyament tárgykombinálós megoldásokon van a hangsúly.

A Tindalos két éve porolta le a Battlefleet Gothic: Armada című táblajátékot, hogy átültesse egy valós idejű stratégiai játékba. A fejlesztők ezután sem malmozással ütötték el az időt, inkább elkészítették a folytatást, amiben nemcsak több frakciót irányíthatunk, de epikusabb csatákat is vívhatunk.

Alig pár hetet töltött bétában, aztán meg is jelent: a Bohemia Interactive 2018-ban villámgyorsan pontot tett a DayZ kálváriájára, de öt év várakozás után vajon tényleg elkészült a korai hozzáférés úttörője és egy teljesen új műfaj kitalálója?

Az idén 24 esztendős, eredetileg konzol- sőt PS-exkluzív repülős sorozat immáron második alkalommal látogat el PC-re is, és bár 12 évvel az utolsó számozott epizódot követően reformot vagy hatalmas változásokat nem okoz, a megszokott minőséget azért tartja, ráadásul kifejezetten erős pillanatokkal is rendelkezik.

A Gladius 4X stratégiája, ha nem is aratott elsöprő sikert, de megtalálta a maga – felettébb lelkes – közönségét. És mivel a Slitherine a kiadója, az sem volt kérdés, hogy elárasztja őket kisebb-nagyobb DLC-kkel. Ezúttal egy teljes fajt kínálnak, a Tiranidákat.

Hogy az északi mitológiából videojátékos fronton mit lehet kihozni, azt egy bizonyos God of War meglehetősen hatékonyan prezentálta egy évvel ezelőtt. Az erős alapanyag azonban még nem garancia semmire, a Fimbul pedig sajnos elég jól bizonyítja ezt a feltételezést.

A minap két új legendás lord (seregvezér) csatlakozott a Warhammer-univerzum véres csatáit megéneklő Total War második fejezetéhez, és mivel az egyik skaven (patkány), a másik pedig gyíkember, egyesek talán hajlamosak lennének lebecsülni őket. Ne tegyék…

Építs birodalmat fűből: a Vile Monarch nem éppen mindennapi témát választott a PR-rivaldafényt folyamatosan kereső Devolver Digital új játékához, de a botrányjátékoktól eltérően ők tényleg komolyan állnak hozzá egy komoly témához.

Mi lenne, ha egy játékban csak annyi hatalmat kapnál, mint egy átlagos NPC? Mi lenne, ha már az első percben megtámadnának és kifosztanának a banditák, vagy felzabálnának a húsevő mutánsok? Idegesen kilépnél, vagy összeszedve magad nekiállnál bosszút tervezgetni? A Kenshi ezeket a kérdéseket szegezi neked.

Kérdés sem lehet, hogy az újrakiadások korát éljük, aminek március végén az Assassin’s Creed 3 esett áldozatául. No, és miért éppen az AC3, a sorozat talán legjobban utált része kapott felújítást és csapódott hozzá az Odyssey letölthető tartalmaihoz? Minden bizonnyal azért, mert nem maradt más.

Az 1996-ban kezdődő rémálom végül 1998-ban teljesedett csak ki igazán, mikor az eldugott kúriából a gyilkos kór rászabadult Raccoon City teljes lakosságára. Amennyiben pedig azt hitted, hogy ez a borzalmas kaland véget ért, miközben a sorozat az akció irányába indult, hatalmasat tévedtél, hiszen a Resi visszatért, sőt rémisztőbb, mint valaha.

Damien-Lucius és McGuffin visszatér Winter Hillbe, hogy beteljesítsék a világ pusztulásáról szóló próféciát. Ez mind nagyon izgi, csak okkal tartunk tőle, hogy a széria befejező epizódja sem feltétlenül fog megfelelni a várakozásnak. Már nem a történet és a koncepció, azzal sosem volt baj, hanem a megvalósítás szempontjából.

Unod már a visszatöltődő életerőt, a killcammel bemutatott gyilokokat, és a nikkelbolhaként ugráló ellenfeleket? Isten hozott az Insurgencyben, ahol az esetek jelentős részében azt sem tudod majd, honnan adták le a végzetes lövést!

A rajongók régóta várták, a megérkezés után pedig robbant az internet, és robbantak a Smash pofonok is! Szakurai Maszahiro és csapata ismét tető alá hozta minden Nintendo-rajongó nedves álmát, amely nemcsak verekedős játéknak első osztályú, de a szinte teljes Nintendo-örökség előtt is fejet hajt.

Be kell, hogy valljak valamit. A Witcher 3-mal töltött több mint 100 órám alatt egyetlen Gwent küldetésbe sem kezdtem bele. Ez is olyan a játékhoz keveset hozzáadó adalék lesz, mint a kockapóker meg a szkander - gondoltam, majd jött a Thronebreaker, és elkezdett megtetszeni.