Tesztek

Az ősz egyik legjobban várt PS4-exkluzív címe volt a Marvel's Spider-Man – amit talán még azok is kíváncsian vártak, akik nem rendelkeznek a Sony konzoljával –, a közkedvelt és barátságos Pókember pedig elérkezett közénk, és egy új mérföldkövét tette le a szuperhősös videojátékoknak.

A legjobb szakácsszimulátor főzni ugyan nem tanít meg, de életre kelti egy pörgős étterem konyhájának hangulatát. És még ha Jamie Oliver-féle lezser séfnek vallod is magad, ez a kihívásokkal teli játék rövid úton őrjöngő Gordon Ramsay-t csinál belőled.

The Bard’s Tale. Egy legenda, ami 1985-ben jelent meg, és újító megoldásaival nemcsak a játékosok kegyét nyerte el, de a műfaj fejlődését is meghatározta. Ma pedig, 33 évvel később újra megtapasztalhatjuk azt a kalandot, mely a télbe fagyott város megszabadításáról szól.

Két egymástól független férfi, egy eset, vagy legalábbis egy-egy hasonló család, amin osztozkodnak, miközben az általuk ismert világok disztópiába és utópiába fulladnak – hogy melyik az igazi, sejtésük sincs, de azt mindketten jól tudják, hogy egyetlen valóság létezik, minden más csak hazugság.

A Sega ügyesen emeli modern környezetbe az első két Yakuza-játékot, amik PS2-n az egész gengszter-sagát elindították. A Yakuza Kiwami 2 a második rész komplett remake-je, ami korunk minőségi megoldásaival, és az eredeti klasszikus játék teljes tartalmával varázsol el minket. Lássuk, ezúttal mivel kell Kazuma Kiryunak szembenéznie!

Nyakig benne vagyunk az idei Formula 1-es világbajnoki szezonban, és a Codemasters testközelbe hozza számunkra a Száguldó Cirkusz küzdelmeit. Tavaly szinte napra pontosan jelent meg az F1 2017, és egy viszonylag erős végső értékeléssel zárt nálunk.

A Phoenix Point és a Xenonauts 2 mellé újabb játék lopakodott be, hogy elnyerje az sRPG-rajongók szeretetét és szívét – szó szerint, hiszen a Phantom Doctrine-ban kémeket irányítva kell a titkos háborúról mit sem tudó emberiséget megmenteni.

Öt évvel a 2013-as Guacamelee! után a DrinkBox Studios elhozta nekünk a platformer folytatását. A második rész új mozdulatokat, emlékezetes főellenfeleket, kétszer annyi rosszfiút és háromszor több csirkét ígér, de vajon mit sikerült ebből betartani?

Már akkor sejtettem, hogy ez egy különleges találkozás lesz, amikor a telepítés után alig 2 órával egy, a szomszédos házba csapó villám magával vitte a hálókártyámat. Szó szerint égi jel volt ez. Kacagva pattintottam a helyére a leoldott biztosítékokat, és vettem fillérekért egy új hálókártyát. Mit tudtam én akkor még…

Vár a mesebeli Egyiptom, meg mindenféle egzotikus helyszín, de ha nem vigyázol, könnyen ott hagyhatod a fogad, amivel aztán óriásskorpiók, múmiák, mindenféle egyéb szörnyetegek játszanak majd. Persze csak akkor, ha a társaid ezt hagyják.

Vannak olyan játékok, amelyek a megszületésük pillanatában klasszikussá válnak. A tavaly Early Access címként megjelent Dead Cells ilyen volt, augusztus elején a Motion Twin játéka pedig elérte az 1.0-s verziót, amely így nagyszerűből fantasztikus lett.

Egy sikeres Kickstarter-kampányt, egy sikeres kiadótalálást és egy sikeres felvásárlást követően végre megérkezett a disztópikus Angliában játszódó We Happy Few, hogy bebizonyítsa: attól még nem lesz jó egy játék, mert egyedinek néz ki.

Augusztus legvégén eljutottunk a Far Cry 5 szezonbérlete nyújtotta extra tartalom utolsó fejezetéhez, amely a vietnámi pokol és a Mars szörnyetegei után most az élőhalottakat zúdítja a nyakunkba, méghozzá több helyszínen, teljesen eltérő szegmensek képében.

Az aktuális Hearthstone-bővítmények megjelenéséhez tulajdonképpen órát lehetne igazítani, hiszen a megrögzött Zsugabubusok már évek óta megbízhatóan számíthatnak arra, hogy áprilisban, augusztusban és decemberben újabb lények jelentkeznek szolgálatra.

A PC-játékosokra csak kacsingató, a PlayStation-platformokon viszont őshonos szörnyvadászos Monster Hunter-sorozat legújabb fősodorbeli epizódja, a World végre ellátogatott számítógépekre is, és a Capcom portja szerencsére összességében igényesre sikeredett.

Egy második résszel és tizenhét évvel a háta mögött jutott csak el a Nintendo oda, hogy felújítsa a Luigi’s Mansion-sorozat első részét, ráadásul ebből ezúttal nem az aktuális csúcshardver, hanem a nyugdíjas éveit töltő Nintendo 3DS játékosai profitálnak. Indulhat a szellemvadászat!

Még szinte gyerek voltam, mikor elkezdtem WoW-ozni. Most felnőtt fejjel állok itt egy rakás dinó közt, keresem a következő World Questet, és arra gondolok, hogy sosem akarom, hogy elmúljon ez az érzés. Menthetetlenül függő vagyok?

A Marsot nemcsak Elon Musk szeretné meghódítani, hanem azok a bányásztársaságok is, amelyek gátlástalanul kihasználják a mindössze pénzt keresni vágyó szerencsétleneket, rabigába hajtva őket. Na, de eddig és ne tovább!

Ha rendszeresen játszol, előbb-utóbb megkapod, hogy amit csinálsz, annak semmi értelme. Érdemes vigyázni, mert cikkünk alanya nagyon közel viszi az embert ahhoz, hogy ez ne csak vádaskodás legyen.

Én vagyok az emberiség utolsó túlélőinek egyetlen reménye, aki kiszabadíthatja őket a bolygót elfoglaló idegen lények fogságából! Én vagyok, aki képes visszavágni az idegeneknek, és rugalmas elszakadással legyőzni őket! Én vagyok… a Pálcikaember!

Mind hallottunk vagy olvastunk legalább egy Grimm mesét, melyekben van egy visszatérő elem, a baljós sötét erdő. Ne térjünk le az útról, szórjunk morzsákat, hogy kitaláljunk. De mi van akkor, ha ez az egyetlen hely ahová menekülni lehet egy véres háború nyomai elől?

Nem könnyű egyetemistának lenni, főhősünk Shawn pedig éjjeli tolvajként próbálja meg kifizetni a diákhitelét – vagy valami olyasmit. Nagyon tömören ez is lehetne a játék összegzése, szerencsénkre viszont ennél sokkal több, jobb és viccesebb az egész.

Megint megszívtuk, mert hiába mondtuk, hogy csak mi létezünk, az idegenek mégis kérdés nélkül megszállták a Földet, azt sem mondták, hogy békés szándékkal jöttek, sőt még egy rakás embert meg is öltek. Most már csak rajtunk múlik a bolygó és az emberiség sorsa.

A Shining-sorozat 1991-es indulása óta tucatnyi programmal gazdagodott, ezek közül jó néhány Japánon kívül is megjelent. A Shining Resonance eredetileg PS3-ra készült el, hogy rögtön megszerezze a premier hetén az ötödik legjobban fogyó játék címét.